Oxitocin – Egy hormon, ami gyógyít és másokkal összeköt

Frissítve: 2020. aug 5.

A legtöbben valószínűleg tapasztalták már, hogy milyen szörnyű, testi tünetekkel is járó érzéseket tud okozni egy érzelmileg fontos személy által történő visszautasítás, és mennyire jót tesz lelkileg, de testileg is, ha számára fontos emberektől pozitív visszajelzést, elfogadást, szeretet kap az ember számára fontos személyektől. A pozitív társas kapcsolatok, a társas visszajelzés egészségre gyakorolt hatásának biológiai hátterében idegrendszeri és hormonális mechanizmusok állnak, melyek közül az egyik legfontosabb az oxitocin hormon, ami a szexualitás, szülés során betöltött szerepén túl az adott és kapott együttérzésről, és a bizalom érzéséről is gondoskodik, az anyaméhben eltöltött időtől kezdve életünk végéig rendkívüli befolyása van az anyagi jóléttől független, szubjektív életminőségünkre, hangulatunkra, boldogságunkra.

A hormon az elfogadó (nem csak emberi) kapcsolatok egészségvédő hatásának a közvetítője, szorongást, gyulladást, és fájdalmat csillapít, képes tartósan csökkenteni a stressz szervezetünkre gyakorolt káros hatásait.

A stressz hatásai

Stresszhelyzetben élesedik a gondolkodás, nő a fájdalomküszöb, a testhőmérséklet, a vérnyomás, vércukorszint, szívritmus és légzésritmus, csökken az étvágy és emésztés, azért, hogy a személy képes legyen a maximális igénybevételre. Ez az ún. „harcolj vagy menekülj” reakció önmagában nem káros, sőt, ha valaki gyakran ura tud lenni a helyzetnek, a stressz kellemes is lehet, az érzelmi és intellektuális fejlődés hajtóereje [1]. Ha a megpróbáltatások súlyosak, kontrollálhatatlanok, vagy elhúzódóak, és a szervezet nem tud közben regenerálódni, az immunrendszer is aktiválódik. Éppúgy, mint fizikai sérülések vagy fertőzések esetén, a vérben emelkedik a gyulladáshormonok szintje, a közérzet romlik, a viselkedés motiválatlanná, visszahúzódóvá válik [2]. A túl erős stresszel járó magas kortizolszint, főleg a korai életkorban, a hippocampus (ez az agyterület az emlékek koordinálásáért is felel) bizonyos kortizolérzékeny sejtjeinek sérülése miatt tartósan megváltozott üzemmódot okozhat. A gyulladáshormonok, illetve egyéb hormonális változások (hipothalamusz-hipofízis- mellékvesekéreg rendszer) a szervezetet takarékos üzemmódra kapcsolják (inzulinrezisztencia), és többek között a napi ritmus biológiai szabályzása, amit szintén kortizol napi eloszlása jellemez, is megváltozik, az ún. poszt-traumás stressz betegségben szenvedőknek a biológiai és érzelmi zavaraik, és súlyos, az emlékezetet érintő problémáik is vannak. Egy stresszhelyzet természeti körülmények között azt jelentheti, hogy az érintett (sérült, eltévedt, vagy társai által eltaszított) személy esetleg nem fog élelemhez jutni, ha viszont még sincs éhezés, az inzulinrezisztencia a hasi zsírlerakódást növeli, amitől a stresszhormonok szintje tovább emelkedik, ördögi kör keletkezik, további hízás és még több stressz. A frusztráció, fáradság össze is téveszthető az éhséggel, főleg, akit erre neveltek (sok szülő etetéssel vigasztalja a bármi oknál fogva nyűgös gyereket), hajlamos lesz stresszhelyzetben akár folyamatosan is enni, a rágcsálás, evés szorongáscsökkentő hatású is. A civilizációs betegségek önmagukban valószínűleg nem vezethetőek vissza kizárólag pszichés stresszre, az egészséges életmódot folytató, megfelelő tápanyagokkal ellátott ember terhelhető, de a tökéletes egészséghez a táplálkozáson és életmódtényezőkön túl a pihenésről, a kielégítő alvásról is gondoskodni kell. A pszichés stressz kezelését gyakorolni is lehet, célszerű a tudatosság növelése olyan döntések meghozatalában azt illetően, hogy melyek azok a megterhelések, amiket ki szeretne, ill. tud iktatni valaki az életéből.

Az oxitocin, mint anti-stresszhormon

A 80-as évek óta ismert, hogy a „harcolj vagy menekülj” stresszválasz nem az egyedüli módja annak, ahogy valaki egy stresszhelyzetre reagálni képes, létezik ugyanis egy alternatívája, a nőknél gyakoribb, de férfiaknál is létező, oxitocin működéssel jellemezhető oltalmazó-gondoskodó stresszválasz [3]. Az oxitocin a hipofízis hátsó lebenyének a hormonja, ismert szerepe a méhösszehúzódások serkentése a szülés során, és hatása a szexualitásban, kötődésben. Megfelelő szintje, és a szabályzására való készség a legkorábbi életkorban az intenzív testi gondozás hatására alakul ki, a későbbi időben pedig az aktuális társas kapcsolatok minőségének függvényében alakul. Újabb kutatások szerint a szeretetteljes, elfogadó kapcsolatok egészségvédő hatásának a közvetítésében, és a stresszel való megküzdésben is szerepet játszik, fokozza a bizalom, a nyugalom érzését. A bajban való összetartás nemcsak az egyén, a csoport túlélése szempontjából is fontos. Krízishelyzetben gyakori, hogy az emberek az esélytelen szembeszállás helyett viszonylag nyugodtan, összekapaszkodva várják meg a veszély elmúlását. Ennek a reakciónak az evolúciós jelentősége az utód túlélésének biztosítása veszély esetén, az ilyen helyzetben az egymás felé fordulás feltételezhetően az önzetlen viselkedés biológiai gyökere. Ez a stresszreakció nem csak nőknél létezik, férfiaknál való megjelenésére példa a „demokratikus” típusú katasztrófahelyzetek (pl. árvíz) esetén az együttműködő védekezés, összefogás és egymás támogatása, ami közben az érintettek pozitív érzelmekkel járó kapcsolatokat tapasztanak meg, egy másik példa a lövészárokban összekovácsolódott bajtársak életre szóló erős érzelmi kapcsolata.

Az oxitocin fokozza a kötelékteremtésre, érzelmi kontaktusra való hajlamot, társas kapcsolatokban javítja a kommunikáció pontos felismerését és a bizalmat, tartós antistressz hatása van, részben ezzel magyarázzák a nők magasabb élettartamát. Ezeken kívül csökkenti a szorongást és a fiziológiai szresszválaszt [4], befolyásolja a hő- és fájdalomérzékelést, hat a gyomor-, szív-, és érrendszerre (az érfalakban érfaltágító hatású oxitocin-receptorok vannak) [5]. Fontos kapcsolatok megszakadása a fájdalomközpontot is aktiválja, megbetegíthet valakit, lelkileg is testileg is. Nők ennek a veszélynek fokozottabban ki vannak téve, mivel hajlamosabbak stressz esetén gondoskodó-oltalmazó módon reagálni, kevésbé képesek támadó-menekülő stresszreakcióval kezelni helyzeteket, mint a férfiak, akik indulatosabbak, agresszívabbak stresszhelyzetben.

Legújabban az oxitocin függőséget csökkentő hatását igazolták állatkísérletben, a hormon csökkentette az alkohol által okozott részegség tüneteit, sőt, magát az alkohol iránti vágyat is. Embereknél az anorexia estén sikerült a tüneteket csökkenteni [6], mely zavar (a többi evészavarhoz hasonlóan) viselkedéses függőségnek is tekinthető, és melynek hátterében a többi függőséghez, szenvedélybetegséghez hasonlóan (általában korai) kapcsolati deficitek is rejtőznek. A hormon normális esetben nem jut át a vér-agy gáton, orrspray használatával juttatható az agyba. Kutatások folynak a félénkség, szorongás, depresszió és autizmus kezelésében való hasznosítására is, sok pozitív mellett óvatosságra intő eredmény is született. Miközben ugyanis az oxitocin orrspray a csoporton belüli tagokhoz való kötődést növelte, más csoportok tagjaival szemben fokozta az ellenségességet, ill. olyan emberek esetében, akiknek az anyjukkal való korai kapcsolata traumatikus volt, negatív érzelmi állapotokat váltott ki (elevenített fel) [7]. Előfordulhat, hogy az oxitocin bizonyos, túlzott kötődéssel járó személyiségproblémák esetén is szerepet játszik, esetleg felerősítheti a zavar tüneteit.

Az oxitocin egészségvédő hatása a gyakorlatban

Az ember testi-lelki egészsége szempontjából minden életkorban alapvető fontosságú az elfogadás, odafigyelés, a családban és másutt. Oxitocin a gondoskodó, odafigyelő emberi kapcsolatok során mindkét félben termelődik, abban, aki, és abban is, akiről gondoskodnak, mindkét oldalon egészségvédő hatást fejt ki. Csimpánzokkal végzett vizsgálatok alapján a kurkászás és a közös evés, vagyis az étel megosztása járt igen magas oxitocinszinttel, rokonsági szinttől függetlenül.

A hormon működését többféle állatfajnál is vizsgálták, hatását igazolták a kutya-ember kapcsolatrendszer szabályzásában is [7]. Egészségvédő hatású a kedvenc háziállatokról való gondoskodás, a simogatás, idős, egyedül élő emberek esetén egy háziállat fontos erőforrás lehet az egészségi állapot fenntartása szempontjából. Egyes kórházakban, ápolási intézményekben a terápiás kutyák használata elfogadott, gyorsítja a felépülést. Intim testi kapcsolatokban különösen nagy mennyiségű oxitocin szabadul fel, ez felel az eközben létrejövő tartós kötődésért. Közvetlen testi érintkezéssel nem járó, támogató kapcsolatokban a beszéd tónusa, az együttérző arckifejezés is fejt ki stresszoldó, gyógyító hatást, még egy szeretett személy emlékezetből való felidézése is. Az oxitocin működése magyarázhatja részben a vallásosság sok kutatás által kimutatott testi és lelki egészséget védő hatását, már amennyiben ez egy gondoskodó, szerető Istenre vonatkozik, ha az istenkép negatív, pl. egy bosszúálló, megtorló Istent tételez fel, az egészségvédő hatás elmarad, sőt, akkor a vallásosság megbetegítő hatású8. Közösségek támogató társas aktivitásai szintén egészségvédő hatásúak, a kirekesztés a közösség elvárásainak nem megfelelő tagokkal szemben viszont megbetegítő, mint ahogy a munkahelyi vagy más közegben fellépő kritizáló, piszkáló, nyílt vagy rejtett kirekesztő magatartás (pl. mobbing)9.

Terápiák egyik fontos, ún. nem specifikus hatásmechanizmusa (nem tévesztendő össze egy terápia placebo hatásával, ami szintén jelentős lehet), a terápiás kapcsolat során kialakuló elfogadó, kölcsönös bizalommal jellemezhető légkör. Az aszimmetrikus terápiás helyzetben a páciens (minél súlyosabb problémával jelentkezik, annál inkább) érzelmileg kiszolgáltatott szerepben és tudatállapotban van, fokozottan befolyásolható (sajnos negatívan is) egy-egy akár akaratlan megnyilvánuláson keresztül. Optimális esetben az oxitocin gyógyító hatást fejt ki az odafigyelő, panaszokat türelmesen meghallgató orvossal, pszichológussal való találkozás, relaxációs masszázs, vagy bármilyen más emberi kapcsolattal és/vagy testi érintéssel járó terápia során is.

Néhány kivitelezhető ötlet a hétköznapokra:

– Ha másokkal beszélgetünk, figyeljünk rájuk, nézzünk gyakran a szemükbe, ne a kütyünket birizgáljuk. A szemkontaktus növeli az oxitocin felszabadítását.

– Apropó kütyü: A szociális média használata is növeli az oxitocin szintjét, de a mérleg csak akkor lesz pozitív, ha mellette jó minőségű, valódi kapcsolatokat is ápolunk.

– A jó hangulatú közös étkezések járnak a hétköznapi helyzetek közül legesleghatásosabbak. Szervezzük meg, élvezzük őket!

– A váratlan, viszonzást nem váró kedvesség, meglepetés vagy ajándék szintén magas hormonlöketet ad.

– A közösségi, kulturális programok közösen átélt élményekkel gazdagítanak, még intenzívebbek az együtt átélt kalandok, viszontagságok, amik (pont a közösen átélt, megoldott stresszhelyzetek miatt is) összekovácsolnak. Erre sokféle program alkalmas, utazás, kalandtúra, siklórepülés vagy akár a hullámvasút is.

– Ha valakinek lehetősége van rá, szerezzen be egy háziállatot. A kedves szőrös állat hozzánk való ragaszkodása, a róla való gondoskodás stresszoldó hatású.

– Kultúrkörünkben sokaknak problémát jelent az érzelmek kifejezése, ha csak lehet, tegyük meg mégis! Mutassuk és mondjuk ki, ha szeretünk valakit. Ha olyan a szituáció, talán egy-egy ölelés is belefér…

– Ha valaki időt szakít magának meditációra, imára, főleg, ha azt másokért teszi, az mindenképpen jól teszi, evilági szempontból (is) hasznos.

Jó hír, hogy ezek a viselkedésminták és a hozzájuk kapcsolódó testi- lelki érzések jutalmazóak, ha gyakoroljuk őket, egyre könnyedebben futnak le, egyre hatékonyabbá válnak, és lassan, de biztosan átszövik, átalakítják érzelmeinket, gondolatainkat, kapcsolatainkat, életünket. Ezzel viszont nemcsak mi magunk gyógyulhatunk esetleg meglévő korai hiányosságainkból, sérüléseinkből, a tudatos aktivitásunk során kialakuló szeretetteljes kapcsolati háló más, talán sebzett rokon, ismerős számára is erőforrást jelenthet.

Forduljon szakembereinkhez!

Személyre szabott táplálkozási és életmód protokoll kidolgozásához forduljon szakembereinkhez.

Eseményeink

Rendszeresen szervezünk rendezvényeket, workshopokat, csoportos konzultációkat, melyek szintén segíthetnek a krónikus betegségekben szenvedők számára. A következő eseményeink itt tekinthetők meg: Események

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre a frissített információkhoz.

Hivatkozások:

  1. LAZARUS, R. S., és FOLKMANN, S. (1984). Stress, Appraisal and Coping. Springer, New York.
  2. MAIER, S. F., WATKINS, L. R. (1998). Cytokines for psychologists: Implications of bidirectional immune- to brain communication for understanding behavior, mood and cognition. Psychological Rewiew, 83-107.
  3. TAYLOR, S. E., KLEIN, L. C., LEWIS, B. P., GRUENWALD, T. L., GURUNG, R. A. R., UPDEGAFF, J. A. (2000). Biobehavioral Responses to Stress in Females: Tend-and-befriend, not Fight-or-flight. Psychological Review, 107. 411-429.
  4. UVNAS-MOBERG, K. (1997): Oxitocin linked antistress effets – the relaxation and growth response. Acta Psychologica Scandinavica. Supplementum, 640. 38-42.
  5. http://www.elitmed.hu/upload/pdf/az_oxitocin_mint_neurotranszmitter_a_periferias_hatokoron_tul-8800.pdf
  6. http://www.bbc.com/news/health-26543427
  7. http://www.matud.iif.hu/2015/01/08.htm
  8. FRIELINGSDORF, K. (2007). Istenképek. Ahogy beteggé tesznek – és ahogy gyógyítanak, Szent István Társulat, Budapest.
  9. EISENBERGER, N., LIEBERMANN, M. D,. WILLIAMS, k. D. (2003). Does rejection hunt? An fMRI study of social exclusion. Science 302, 290-292.

Megosztás

Friss bejegyzések