• Eckhart Erzsébet

Álarcok mögött biztonságban?

Frissítve: máj 1

Kockázatokról, mellékhatásokról kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét?

A koronavírus-pánikhoz kapcsolódó intézkedések problematikájáról szintén volt már szó egy korábbi cikkben, arról is, hogy a fertőzés megelőzése szempontjából miért fontos, hogy az ember szervezete felkészült, vagyis jó állapotban legyen, ill. hogy hogyan védekezhetünk a fertőzés ellen.

Ami a szájmaszkok viselését illeti, kétségtelen, hogy sok esetben ez indokolt, pl. betegápolás esetén, vagy akkor amikor valaki saját maga beteg és tüsszögve kényszerül ember közé. Mint minden intézkedésnek, az általánosan kötelező maszk viselésének is lehetnek előnyei és hátrányai is. Amikor a kormányok mérlegelik, hogy kötelező tegyék a maszk viselését jobb esetben a maszk viselésének a pozitív hatásait vetik össze a negatív hatásokkal. Mivel az előnyök egyértelműek (vagy legalábbis annak tűnnek), ebben a cikkben a kötelező maszk viselésével járó kevésbé egyértelmű, de az egészségre nézve negatív hatásairól fogok írni. Mint az előző cikkekben is, a pszichologiai, és a biológiai egészségre is kitérek.

Egy pszichiáter gondolatai maszkokról, vírusszorongásról

Raphael M. Bonelli, ismert osztrák pszichiáter, neurológus és pszichoterapeuta [1], a bécsi Sigmund Freud Egyetem professzora egy videóüzenetében[2] a maszk szó eredetéről is beszél, ami arabul olyasmit jelent, mint tréfa, vagy bolond, ill. a görög kultúrában betöltött szerepéről, ill. hogy természeti népeknél maszkokkal próbálták elűzni a gonosz szellemeket.

Azután arról beszél, hogy hogyan változtatják meg a maszkok az emberek saját magukhoz, ill. más emberekhez való kapcsolódását, idézi Freudot, aki szerint a maszkok a személyiség elmosódásához vezetnek. Bonelli szerint a maszkok az emberek egymástól való megkülönböztethetetlenségét eredményezik, mint ahogyan ez a katonaságnál van, amikor az ember egy számmá válik. Szerinte egy vastagabb smink, vagy szakáll is jelenthet maszkot, de annak legalább van információtartalma. A maszkok amellett, hogy uniformizálják az embereket, távolságot is hoznak létre, megszüntetik az érzelmek kommunikációját, a nonverbális kommunikáció nagy részét ugyanis a mimika teszi ki, pl. egymásra mosolygás. Az emberek egymást az arcukról ismerik fel, az arc látványa szükséges egy valódi, mély találkozáshoz. Egyébként pedig az arc eltakarása gyakran erőszakos bűncselekmények esetén egyének, csoportok esetén felismerheztetlenséget eredményezi. Figyelmeztet, hogy minden totalitárius rezsim egyik alapvető törekvése az emberek egyenkapcsolása volt, a minőségi emberi kapcsolatok feltétele pedig az ember eredetiségének, egyediségének megjelenése. Javaslata: Maradjunk egyediek, eredetiek, ne legyünk mindig konformak minden tömegvéleménnyel, legyünk, maradjunk kritikusak egyes a világban zajló folyamatok láttán.

Bonelli egy másik videoüzenetbében a koronavírus kapcsán az utcán maszkokat viselő emberekről beszél [3].

Látván, hogy Bécsben sokan olyan helyzetekben is maszkot viselnek, amikor az nem kötelező, felteszi a kérdést, mi mindent jelenthet egy ember számára a maszk viselése: Kisgyerekek, ha szégyellik magukat, és elfedik az arcukat, azt hiszik, hogy nem látszódnak, a bankrabló szintén elfedi az arcát, de ezt teljesen más oknál fogva teszi. Bonelli úgy gondolja, hogy sok ember kifejezetten jól érzi magát maszkok mögött, egyrészt, mert el tud bújni, másrészt pedig mert így kifejezetten jó, lelkiismeretes emberként tekint magára, aki törődik mások épségével, életeket ment meg. Pszichiáterként gyakran foglalkozik kényszerbetegekkel, ők azok, akik a veszélyeket folyamatosan túlbecsülik, túlreagálnak, a hipochonderek pl. folyamatosan úgy vélik, hogy valamilyen betegségük van. Kényszerbetegeknél tipikusak a mosakodási kényszerek, sokan közülük eddig is mindig hordtak magukkal fertőtlenítő szereket. Rituálékat építenek maguk köré, nem érintenek meg fertőtlenítés nélkül semmit, nehezen lehet velük tárgyilagosan beszélni ezekről a kérdésekről. Véleménye szerint most a kényszerbetegek virágkora van, társadalmilag elfogadottá váltak egyértelműen pszichiátriai kritériumoknak megfelelő viselkedésformák. Sokan közülük rendszeresen “túlteljesítik” az ajánlásokat, gyakran szigorításokat követelve. Szerinte amikor egyesek az autójukban ülve maszkot hordanak, ki lehet jelenteni, hogy egy társadalmi méretű pszichiátrián vagyunk. Az ambulanciákon sokan jelentkeznek, akik azt gondolják magukról, hogy koronavírususak, csak mert feléjük köhögött valaki.

Szorongás esetén a terápia egy eleme a probléma másik síkra helyezése: Annak a kérdésnek a mérlegelése, hogy arányos-e az intézkedés a veszéllyel. A szorongó betegek felerősítik az aktuális társadalmi impulzusokat, ezek előző években terrorfenyegetésről, savas esőről szóltak.

A félelem viszont megakadályozza az életet! Bonelli javaslata: Fedezzük fel újra az élet könnyedségét! Egy tetőcserép is eshet a fejünkre, de emiatt nem lehet nem kimenni az utcára. Szorongó, félelemtől lemerevedett betegen segíthet a tetőcserép hasonlat, és a kérdés: “Mi lehet a legrosszabb, ami történhet, ha kimegy az utcára?” Bonelli beszél velük az általa ismert számokról: Az emberek 70%-a meg fogja azt kapni a vírust a közeljövőben, ami, tekintettel a nagyon alacsony halálozási rátára, főleg, ha nem tartozik valaki a rizikócsoportba, nem kell, hogy problémát jelentsen. Tehát ha nem most kapja meg, akkor néhány hónap múlva, ez a gondolat is segíthet egy kényszerbeteg szorongásainak leküzdésében.

Bonelli tapasztalata szerint a szorongás intoleranciához is vezet, amit sokan mások feljelentgetésével vezetnek le, Ausztriában sok tízezer ilyen feljelentés született néhány nap alatt, ez tovább rontja a közhangulatot.

Örömét fejezi ki, hogy már jogászok, alkotmánybírák nyilvánosan is felszólaltak Ausztriában a személyes szabadság jelenlegi, aránytalan korlátozása miatt. Szerinte pszichiáterként hamar érzékeli valaki az aránytalanságot a szorongást kiváltó inger és a rá adott válasz között, a szorongók ugyanis ismert módon becsülik túl a veszélyt. Bonelli a médiában gyakran elhangzó, burkolt sugalmazásokat közvetítő “Maradjanak egészségesek” felszólítás helyett a következőt javasolja: “Maradjanak szabadok! Maradjanak, vagy legyenek boldogak, és ne hagyják magukat a szorongás által megbénítani!”

Hivatalos ajánlások szájmaszkok használatáról egészséges emberek esetén

A szájmaszkok használatát a WHO nem javasolja a jelenlegi helyzetben egészséges emberek esetén [4].

A magyar hivatalos ajánlások szerint “elsősorban azoknak javasolt, akiknek légúti tünetei vannak (pl. köhögnek, tüsszögnek). Nekik azért javasolt a szájmaszk, hogy ne fertőzzenek meg másokat” [5].

Szájmaszkok viselésének kockázatai kutatások fényében

Az orvosi szájmaszkok használata bizonyos körülmények között elkerülhetetlen, pl. egészségügyi dolgozók esetén. Mivel körükben a maszk viselés gyakori, több kutatás is foglalkozik az eközben felmerülő problémákkal, veszélyekkel.

Varrt textilmaszkok hátrányai orvosi maszkokkal összehasonlítva

A szövetből készült, varrt szájmaszkok egy 2015-ben publikált kutatás szerint nem csökkentették a fertőzések kockázatát. A kutatók a szövetből varrt maszkok gyenge hatékonyságának okaként a rossz szűrés mellett az átnedvesedést, illetve az újbóli felhasználást feltételezik [6].

Szájmaszkok káros hatásai általánosságban

Egy 2004-ben készült német doktori értekezés a szájmaszkok kifejezetten veszélyes hatásairól számol be az egészségügyben dolgozó személyekre vonatkozóan (is). Ilyen probléma pl. a maszk alatti fokozott széndioxid felhalmozódás és újbóli belégzés, aminek következtében a vér széndioxid tartalma jelentősen megnő. Minél hosszabb ideig visel valaki maszkot, annál súlyosabb a hatás. COPD és aszthmás betegek fokozottan veszélyeztetettek. Fizikai munka, vagy mentális erőfeszítés során a légzés intenzitása növekszik (pl. műtétet végző orvosok esetén), a vér széndioxid koncentrációja nő, az oxigéné csökken, ami az agy különböző funkcióit károsíthatja. A vérgázok változása a kognitív képességek, és az emlékezet károsodását, és megnövekedett reakcióidőt okozhatja. A kutatás célja a maszkot gyártó cégek felszólítása jobb légáteresztésű, ugyanakkor jól védő maszkok gyártására, és a figyelem felhívása arra, hogy az egészségügyi dolgozók lehetőség szerint minél rövidebb ideig viseljenek maszkokat [7].

Maszkok hordása autóvezetőknél: Tekintettel a kutatásban leírt, ill. referált eredményekre, amik szerint a vér csökkent oxigénszintjének hatása van a kognitív képességekre és a reakcióidőre, könnyebben következhet be baleset, akár halálos áldozatokkal is. Egy New Yorki esetről már volt hír: Valószínű csak a jéghegy csúcsa [8].

Egy kutatás várandósság alatt viselt maszkokkal foglalkozik [9]

A vizsgálatban etikai megfontolások alapján, tehát mert nem akarták veszélyeztetni a kísérleti személyeket, csak 1 órán keresztül viselt maszkok hatásait mérték. Váltakozó ülést, állást és mérsékelt testmozgást vizsgáltak kerékpáron, légzőmaszkokkal, ill. anélkül. A maszkot viselő terhes és nem terhes nőkben a szív nyugalmi vagy diasztolés vérnyomása enyhe, de szignifikáns emelkedést mutatott. Az átmeneti emelkedés nem befolyásolta a szív és a tüdő működését, a kutatók szerint valószínűtlen, hogy ez egészséges nőkben egészségügyi problémákat okoz, viszont véleményük szerint további kutatások szükségesek annak meghatározásához, hogy a terhességből adódó, vagy egyébként is krónikusan magas vérnyomású terhes nők biztonságosan viselhetnek-e maszkokat, ill. hogy milyen hatások várhatóak egy óránál hosszabb időn keresztül tartó maszkviselés esetén.

Tekintettel arra, hogy a várandósság egy kiemelten érzékeny periódus, amikor pl. esetleges orvosi beavatkozások, gyógyszerszedés esetén is a magzat védelme a legkiemeltebb szempont, az anyukák vérnyomásának, ill. a baba biztonságos oxigénellátásának a kérdést is figyelembe kellene venni.

Egy esetleg valóban realizálódó oxigénhiány, esetleg vastagabb szövetből házilag varrt maszkok hordása szorongó, magát és a gyermeket a vírustól nagyon féltő anyukák esetén, amit valaki esetleg több órán keresztül hord naponta, lehetnek következményei, ezekre akkor derülhetne fény, amikor az elkövetkezendő hónapokban ezek a gyerekek megszületnek: A kognitív funkciók, tanulási képesség csökkenése, memóriaproblémák megjelenése elképzelhető [10].

A közösségi médiában egyre többször jelennek meg fotók, maszkos csecsemőkről, kisgyerekekről, a következményekre valószínű később derül fény.

A Covid-19 kapcsán egyébként is kiderült, hogy a melatonin metabolizmus érintettsége kapcsán nemcsak a kisgyerekek, hanem a várandős nők is védettek a betegség következményeivel szemben, akik, ha más miatt nem is, koruknál fogva kívül esnek a Covid-19 rizikócsoportokon [11].

Neves virológus véleménye a szájmaszkokról

Prof. Detlev Krüger, 27 évig, 1989-től 2016-ig volt a Berlini Charité és a Virológiai Intézet igazgatója, a koronavírust azonosító, a témában szakértőnek számító, Merkel kancellárasszony tanácsadójaként is hírnevet szerzett Drosten professzor elődje [12].

Véleménye a szájmaszkok viseléséről: Felesleges akcionizmus, fertőzött emberek esetén lehet esetleg bizonyos fokú pozitív hatása a környezet védelmében. Feleslegesen hordott szájmaszkok hamis biztonságérzetet sugallnak, miközben pont különböző légzőrendszert megbetegítő kórokozók szétterítését, széthordását eredményezik.

Véleménye szerint nem igaz, hogy a koronavírus nem hasonlítható össze az influenzával, nem is veszélyesebb annál, sőt, a koronavírus az influenzavírussal ellentétben nem jelent veszélyt gyermekekre és terhes kismamákra. Krüger professzor a jelenlegi német intézkedések közül egyedül a tömegrendezvények betiltását tartja indokoltnak, még az egyébként egészséges idősek szeparációját sem. Szerinte folyamatosan együtt élünk légzőrendszert támadó vírusokkal, az alapvető higiéniai szabályok betartása, hogy ne köhögjünk, tüsszentsünk egymásra, kézmosás, természetes kellene, hogy legyen [13].

Újságírói vélemény a Berlinben márc. 27.-étől a tömegközlekedési eszközökön kötelező szájmaszkokról

A Berlini Újság ápr. 27.-i számában [14] az újságíró felrója a politikának, hogy egyszerre alá- és túlbecsüli magát, megkérdezi, hogy miért pont egy virológus tanácsára vezetnek be ilyen széles körű korlátozásokat, nem pedig pl. onkológusok, vagy addiktológusok tanácsára, hiszen akár a rákot, akár a szenvedélybetegségeket nézzük, ezeknek nagyságrendekkel több halálos áldozata van, mint a koronavírusnak, az alkoholproblémák ráadásul az utóbbi időben nagy sebességgel terjednek pont a fiatalok körében. Elvileg tehát ezekkel a betegségekkel szemben is lehetne drasztikusabb intézkedéseket hozni. “A nyitás második hullámáról akkor döntenek majd, ha a számok ezt megengedik, mondja a Szenátus. Miféle számok? Ki készíti a számokat? Ki vizsgálja felül ezeket? Ki végzi a modellszámításokat, von le következtetéseket, és ki vállalja mindezért a felelősséget? A politika receptje az apokaliptikus pánikkeltés, áttekinthetetlen szakértői számítások mögé bújva. A maszkok mögé bújtatott arcok, amik hétfőtől (megj.: a berlini) tömegközlekedésen láthatóak, egy mélyreható változás kezdetét jelentik. Nem lesz ez egy szép, új világ.”

Megjegyzés/kitekintés

Ahogy a járvány miatti veszélyeztetésre való hivatkozással lehetséges volt az emberek személyes jogainak, szabadságának ilyen szinten való globális korlátozása, más, súlyos egyészségügyet érintő problémák ellen is fel lehetne lépni, például pont a vírus fertőzésre való fogékonyság hátterében álló metabolikus betegségek, elhízás ellen, de ott van a drog- vagy alkoholfüggőségek kérdése is. Globálisan, kompletten be lehetne pl. tiltani olyan, pl. magasan feldolgozott, magas cukortartalmú élelmiszerek forgalmazását, melyek ezekre a betegségekre igazoltan hajlamosítanak.

Az intézkedések arányosságának kérdéséhez

Az előbbiekben megszólaltatott szakemberek a maszkviselés káros szomatikus és pszichés hatásaira hivatkozva kritizálják többek között a maszkok indokolatlan, lakosság általi viselését az utcán és a gépjárművekben, részben kifejezetten a járvány veszélytelenségére hivatkoznak. Ezért szeretnék a legrövidebb bepillantást nyújtani az aktuális (Április 28.) helyzetetbe speciálisan Németországban, ill. Magyarországon (Ausztriában is hasonló a helyzet). Azzal a kérdéssel, hogy egyes országokban, ahol a statisztikai adatok szerint valóban észlelhetőek kiugrások a halálozások területén, mi áll ennek a hátterében (pl. légszennyeződés, az egészségügy strukturális problémái, színesbőrűeket kiemelten sújtó D vitamin hiány, ill. az őket érintő, a gyógyszerezés hatásosságát befolyásoló genetikai kérdések), másik posztban fogjuk tárgyalni.

Ha a halálozási adatokat nézzük, azok mind német, mind magyar viszonylatban hetekre, hónapokra visszamenőleg messze a szezonális átlag alattiak. A pánikkeltő adatok a pozitív teszteredményekre hivatkoznak, azokat “eseteknek” tüntetve fel, miközben az érintettek legnagyobb része tünetmentes. A valós helyzet ezzel szemben a következő:

Németországban az influenzaszerű megbetegedések a hivatalos (Robert Koch Institut) adatok szerint soha nem látott mértékben alacsonyak (sötét színű görbe). A szélsőségesen alacsonynak tekinthető szint alakulásában a karantén intézkedéseknek is lehetett szerepe.[15]



Ábra: A Robert Koch Institut heti jelentése: Influenzaszerű megbetegedések előfordulása Németországban összehasonlítva az előző 3 év adataival [16].

Magyarországon kevésbé extrém módon, de hasonló a helyzet, a halálozás a szezonális átlag alatt van [17]:



Ábra: Az élveszületések és halálozások havonkénti változása Magyarországon [18]

Tekintettel a leírtakra, az általános maszkviselést csak nagyon súlyos, indokolt esetben volna szabad bevezetni, mérlegelve a lehetséges veszélyeket is (pl. a csökkent oxigenizáció idegrendszert károsító hatásai általánosságban, ill. speciálisan veszélyes tevékenységet végzők körében, mint pl. az autóvezetés is, és várandósság esetén is az újszülött épségének a védelmében). Amikor egyes intézkedéseket véleményezünk, nem szabad megfeledkeznünk a pszichológiai/pszichoszomatikus hatásokról sem, a maszkviselésnél súlyosabb pszichésen közvetített hatásai lehetnek más, a járvánnyal kapcsolatos intézkedéseknek, pl. távolságtartásnak, kijárási tilalomnak (izoláció, családon belüli erőszak), ill. a gazdasági válság által közvetített tényezőnek, (pl. depresszió, ill. az öngyilkosságok növekvő száma) [19].

Hírek, információk egyes mikrotápanyagokkal kapcsolatos kutatási eredményekről, rendezvényekről facebook oldalunkon.

Értesítést kérek a frissített információkról, és szeretnék hírlevelet kapni!

Eckhart Erzsébet

www.healways.hu






Hivatkozások:


[1] "Raphael M. Bonelli - RPP-Institut." https://rpp-institut.org/unsere-referenten/raphael-m-bonelli/. Accessed 28 Apr. 2020. [2] "Corona Aktuell: Die Schutzmasken-Pandemie (Raphael Bonelli)." 21 Apr. 2020, https://www.youtube.com/watch?v=_ryfkVvHi04. Accessed 1 May. 2020. [3] "Corona Aktuell: Unsere Gesellschaft entwickelt ... - YouTube." 15 Apr. 2020, https://www.youtube.com/watch?v=bxfBDpGF6es. Accessed 28 Apr. 2020. [4] "Advice on the use of masks in the community, during home care." https://www.who.int/publications-detail/advice-on-the-use-of-masks-in-the-community-during-home-care-and-in-healthcare-settings-in-the-context-of-the-novel-coronavirus-(2019-ncov)-outbreak. Accessed 28 Apr. 2020. [5] "Amit a szájmaszk viseléséről tudni kell - Koronavírus." 27 Mar. 2020, https://koronavirus.gov.hu/cikkek/amit-szajmaszk-viseleserol-tudni-kell. Accessed 28 Apr. 2020. [6] "A cluster randomised trial of cloth masks ...." https://bmjopen.bmj.com/content/5/4/e006577. Accessed 28 Apr. 2020. [7] "Rückatmung von Kohlendioxid bei Verwendung ... - mediaTUM." https://mediatum.ub.tum.de/doc/602557/602557.pdf. Accessed 28 Apr. 2020. [8] "Driver crashes car after passing out from wearing N95 mask." 24 Apr. 2020, https://nypost.com/2020/04/24/driver-crashes-car-after-passing-out-from-wearing-n95-mask/. Accessed 28 Apr. 2020. [9] "Effect of external airflow resistive load on postural and ...." 22 Feb. 2015, https://bmcpregnancychildbirth.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12884-015-0474-7. Accessed 28 Apr. 2020. [10] "Role of Prenatal Hypoxia in Brain Development ... - Frontiers." https://www.frontiersin.org/articles/408777. Accessed 28 Apr. 2020. [11] "COVID-19, Pneumonia & Inflammasomes - The Melatonin ...." 14 Mar. 2020, https://www.evolutamente.it/covid-19-pneumonia-inflammasomes-the-melatonin-connection/. Accessed 28 Apr. 2020. [12] "Prof. Dr. med. Detlev H. Krüger: Institut für Virologie - Charité ...." https://virologie-ccm.charite.de/metas/person/person/address_detail/krueger-14/. Accessed 28 Apr. 2020. [13] "Drosten-Vorgänger Krüger: „Corona nicht ... - Sputnik." 25 Apr. 2020, https://de.sputniknews.com/interviews/20200425326953541-corona-gefahr-virologe/. Accessed 28 Apr. 2020. [14] "Kommentar : Die Stimmung wird kippen - Berliner Zeitung." 24 Apr. 2020, https://www.berliner-zeitung.de/politik-gesellschaft/die-stimmung-wird-kippen-li.82070. Accessed 28 Apr. 2020. [15] "Influenza-Wochenbericht - RKI." 21 Apr. 2020, https://influenza.rki.de/Wochenberichte/2019_2020/2020-16.pdf. Accessed 28 Apr. 2020. [16] "Influenza-Wochenbericht - RKI." 21 Apr. 2020, https://influenza.rki.de/Wochenberichte/2019_2020/2020-16.pdf. Accessed 28 Apr. 2020. [17] "Emelkedő születésszám, csökkenő halálozás ... - KSH." 24 Apr. 2020, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/nep/nep2002.html. Accessed 28 Apr. 2020. [18] "Emelkedő születésszám, csökkenő halálozás ... - KSH." 24 Apr. 2020, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/nep/nep2002.html. Accessed 28 Apr. 2020. [19] "The Economy and Suicide - Hogrefe eContent." 23 Jun. 2017, https://econtent.hogrefe.com/doi/10.1027/0227-5910/a000487. Accessed 29 Apr. 2020. Ha tetszett a cikk és szeretnéd hogy a barátaid

is elolvassák, akkor oszd meg kérlek:

Kapy u. 32 Budapest 1025

Tel: +36 30 390 3986

  • White Facebook Icon