• Eckhart Erzsébet

Segítség, lehet, hogy ortorexiás vagyok?

Frissítve: aug 5

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen is az egészséges táplálkozás, a paleo, illetve az hozzá hasonló táplálkozási irányzatokhoz kapcsolódóan különböző fórumokon, elsősorban az interneten, mindenütt, Magyarországon is különböző, sajnos inkább alacsony színvonalú viták alakultak ki. Ezek általában az étrend tartalmi elemeit érintik, de időnként felbukkan az ortorexia vádja is, ami mögött az a gondolat áll, hogy a viselkedés formája, tehát az erős törekvés az egészségesen táplálkozásra, is lehet elvileg tünet, egy pszichés probléma megnyilvánulása. Az ortorexia, egy ún. viselkedéses függőség, az evészavarok egyik formája.



Mik azok a viselkedéses függőségek?


A viselkedéses függőségek esetén normális, a hétköznapi élet részét képező viselkedések torzult, eltúlzott formája uralkodik el valakinek az életén, pl. táplálkozás, munka, szex, játék, sport, de sok más viselkedésformát, pl. gyűjtögetés, rajongások, hobbik (pl. gyors járművek iránt) is fel lehetne sorolni, az anyagi javak, státusszimbólumok, vagy a hatalom hajszolása is mutathat ilyen jelleget.  Ilyenkor nem drogokat visz be valaki a testébe, hanem bizonyos viselkedéseket gyakorol szélsőséges, vagy legalábbis a ráfordított erőforrások tekintetében tékozló formában, megszállott-kényszeres jelleggel, miközben, esetenként próbál, de képtelen ezeknek ellenállni. A viselkedést a feszültség növekedése, esetleg sóvárgás előzi meg, majd egy rövid megkönnyebbülés követi. Mindenfajta szer-vagy viselkedéses függőség valójában öngyógyítási kísérlet és pótmegoldás, önbecsapás is egyszerre, az érintett személy korai sérülések, személyiségfejlődésében történt elakadások miatt lelkileg szenved, a szer, vagy viselkedés ezt a szenvedést csökkenti egy (nagyon rövid) időre, miközben a valódi, a szenvedést kiváltó ok vagy konfliktus nem kerül feldolgozásra.


A mai világ egyre gyorsul, ami az információ felületes feldolgozásának kedvez (nincs idő alaposságra), ezért a fiatalságnak, egészségnek, szépségnek túlzott, gyakran öncélú szerepe van – a médiában megjelenő sztárok, modellek fényképei retusáltak, photoshoppoltak, a szépségről, fiatalságról (amit a karcsú, sportos, ápolt test jelez), alkotott társadalmi mérce irreálisan magas. Bizonyos külső jegyek a sikerességgel, boldogsággal vannak összekapcsolva, ami mindenki számára kívánatos, de elterelik a figyelmet arról, hogy a valódi siker mögött kemény munka, tudás, személyiség áll, az erkölcsi, és az egyéni, belső értékek, a tudás szerepe csökken. Sok ember számára jelentős lelki szenvedést okoz az, hogy esélytelennek érzi, hogy ennek a mércének megfeleljen, az evés- és testképzavarok terjedésének egyik oka a külső testi megjelenés egy kiragadott eleme iránt való megszállott törekvés, ami a külső megjelenés a feltételezett mögötte álló életérzés, tartalom helyettesítésére, pótlására szolgál. Az evészavarokhoz gyakran társul testképzavar, ami azt jelenti, hogy valaki nem tudja helyesen megítélni saját testét, és hogy mi a normális, hanem egy természetellenes ideálhoz szeretne hasonlítani, és ennek elérése érdekében akár egészségére ártalmas szokásokat is felvesz. Minden ilyen zavarra jellemző a megszállottság és a kényszeresség, a szociális elszigetelődés, a fokozott megfelelési vágy, a viselkedés elhagyása esetén kínzó lelkifurdalás lép fel.


Régebb óta ismert evészavar az anorexia nervosa. Sokáig a jómódú, fehér fiatal nők betegsége volt, manapság a három kategória közül a második és a harmadik fellazult. Az érintettek általában egy fogyókúra folytatásaként koplalnak és fogynak tovább, halálra koplalják magukat, miközben kövérnek érzik és látják magukat a tükörben. Gyakran intenzíven sportolnak is mineközben, hogy több kalóriát égessenek el. A bulimia szintén régebb óta ismert probléma, nem jár látványos fogyással, az érintettek falásrohamoktól szenvednek, hánytatják magukat, hogy a bőséges étkezések, falásrohamok ellenére ne hízzanak. Létezik egy ún. túlevéses zavar is, amikor valaki óriási mennyiségű ételt eszik meg (általában rohamszerűen), és természetesen általában hízik is tőle. A testedzésfüggőség esetén az érintett mindennapjait, gondolatait, a testedzés uralja, az így eltöltött idő egyre nő, mindennapi problémák elől menekülést jelent számára, hangulatát javítja, hiányában elvonási tünetek lépnek fel, pl. ingerlékenység. Itt a viselkedéstől való függés mellett az extrémsportokhoz hasonlóan az intenzív mozgás által termelt hormonok hangulatjavító hatásától való függés is áll fenn. Főleg férfiaknál jelentkező zavar az izomdiszmorfia, amit inverz anorexiának is neveznek, itt a hangsúly a minél nagyobb térfogatú izmok felépítésén, tehát a kinézeten van, de létezik tanorexia is, amikor valaki egyre barnábbra szoláriumozza magát, vagy plasztikai műtétektől, ill. szépészeti beavatkozásoktól való függés is, ezek mindegyike tastképzavarral is jár.


Az ortorexia nervosát egészségesétel-függőségnek is nevezik, szoros rokonságban áll az anorexiával. Az ortorexiások a többi evészavaroshoz hasonlóan kényszeresek és perfekcionisták, az egészséges ételek megszállottjai, örömtelen, szigorúan összeállított étrendet tartanak, amit, ha megszegnek, kínzó szorongás, bűntudat lép fel. Naponta órákat (legalább 3 órát) az ételek megtervezésével töltenek. Az ortorexia elindulásakor ártalmatlan életmódjavításnak tűnik, krónikus betegségből való gyógyulást, vagy a fiatalság megtartását célozhatja, de egyre több energiát köt le, egyre szigorúbbá válik, az érintett személy családjától, barátaitól eltávolodik, másokra egyfajta felsőbbrendűségi érzéssel néz. Az ortorexiás személyek gyakran válogatás nélkül fogadnak el tilalmakat, kifejezetten keresik, hogy miért nem ehetnek meg egy élelmiszert, betegesen félnek káros anyagoktól, kalóriát számolnak, stb. A paleo jellegű táplálkozási irányzatok követőinél több, az ortorexiára emlékeztető pontot lehet találni, ezeket érdemes ilyen szempontból tisztázni. A táplálkozás- és életmódváltás módja teljesen különböző lehet egyes embereknél, van, aki egy vállrándítással elintézi, teljes természetességgel csinálja, de van, akinek nehézséget okoz az átállás, és sok időt is vehet igénybe, főleg, ha ragaszkodik a hagyományos ételek „paleosított” verziójának fogyasztásához, melyek elkészítése hosszú gyakorlási folyamatot igényel (miközben egyébként rengeteg időt lehet vele megtakarítani). Az áttéréshez sok ismeretet kell elsajátítani, ez kezdetben, ill. időszakosan leköthet több időt, energiát, ez rendben van. Ezzel együtt bizonyosan vannak az életmódváltók között olyanok, akiknek az evés- vagy testképzavarok területén problémájuk van vagy volt, mert könnyebb, gyorsabb fogyást szeretnének vele elérni.



Hogyan húzhatjuk meg a határt a viselkedéses függőségek és az egészséges életmódra való egészséges törekvés között?


Az evés- és testképzavarok viselkedéses függőségek, okuk nem a viselkedésben magában rejlik, tehát nem a testedzésben, egészséges táplálkozásban, fogyókúrában, szoláriumozásban, stb., hanem a személy hozott egyéni sérülékenységében. Megelőzésük csecsemő- és gyerekkorban lehetséges, a megfelelő együtt érző, értékelő, odafigyelő, nem birtokló, nem bántalmazó, a fejlődő ember autonómiáját tiszteletben tartó gondozási, nevelési környezet kialakításával, aminek hatására egy stabil, jó érzelmi háttér, és frusztráló események érzelmi kezelésének képessége kialakul, hiányában pedig tartós lelki szenvedés, vagy ingadozó hangulatállapotok. Minden függőség látszatmegoldásokat kínál egy emberi problémára, és kevésbé veszélyeztet olyan embereket, akiknek stabil az értékrendje, életcéljai vannak, amik ideális esetben saját magán, sőt családján is túlmutatnak, aki valamit a társadalomnak, az emberiségnek is vissza akar adni, mert úgy érzi, hogy kapott. Biztosan nem vagyunk ortorexiásak, ha az egészséges táplálkozás, testmozgás számunkra nem cél, csak eszköz azért, hogy életcéljainkat egészségesen, kiegyensúlyozottan tudjuk követni, gyermekeink számára sokáig épen szeretnénk rendelkezésre állni, nem szeretnénk betegségeink miatt az ápolásukra szorulni.


Tapasztalatom szerint Magyarországon (Németországban is), a paleo jellegű életmódváltás alulról jövő, önszerveződő mozgalom, ahol hangsúlyos az egyéni felelősségvállalás, és a személyes autonómia irányába mutat. Ez a hozzáállás éppen ellentétes a tehetetlen, sodródó, függő gondolkodásmóddal és viselkedésformákkal, ráadásul egyre erőteljesebben mozdul környezetvédelmi kérdések és a fenntartható gazdálkodás gondolatköre felé, a felelősségvállalás irányába a környezetért, a világért, és jövő generációkért.


Az evészavarok hátterében a szociokulturális és családdinamikai tényezőkön kívül más okok is állnak, genetikai, biológiai tényezők, gyakran társulnak hozzájuk egyéb pszichiátriai zavarok is, mint a depresszió, kényszerbetegség, pánikzavar, impulzuskontroll zavarai, személyiségzavarok stb.. Mivel ezeknél a betegségeknek a hátterében az agy, a bélflóra, ill. a szervezet működésének biológiai zavaráról is szó van, felmerülhet az a kérdés is, hogy, a testi funkciózavarokat rendező táplálkozás/életmód esetén, aminek része a magasabb D vitamin, omega 3 zsírsav bevitel, a glutén- és kazeinmentes táplálkozás és a csökkentett finomított szénhidrátbevitel, valamennyi testmozgás, nem javulnak-e ezek a tünetek is. Egyre inkább szaporodnak azok a kutatások, tapasztalatok, nyilvánosságra került gyógyulástörténetek, melyek tanúsága szerint lehet ilyen hatásokra számítani.



Hivatkozások:


Túry Ferenc, Szabó Pál (2000): A táplálkozási magatartás zavarai: anorexia nervosa és bulimia nervosa, Medicina Kiadó, Budapest


http://www.mashogy.hu/

  • White Facebook Icon