• Eckhart Erzsébet

Szétszakadt tudományok

A törzsi kultúrák idején még egységet alkotott az ember, a kultúra, a vallás és az orvoslás. A pap és az orvos egy olyan személy volt, akinek a csoportban vezető szerepe volt, a gyógyítás pedig mindig a rend, a csoporton belüli viszonyok helyreállítását is jelentette1. Még az ókori templomi gyógyítás is ebben a szellemben történt, a vallás és a gyógyítás összefonódásának jegyében, de Jézus tevékenysége sem csak a lelkek megmentésére korlátozódott, betegeket is gyógyított. Idővel azonban az emberiség összes tudásmennyisége nőtt, a társadalom differenciálódott, a tudományok is szakosodni kezdtek.

Az emberrel ma sokféle tudomány foglalkozik, többek között az orvostudomány, a pszichológia, az antropológia és a szociológia. Mindegyik tudomány az embert egy bizonyos perspektívában, dimenzióban vizsgálja, ami szükségszerű, mert így lehet csak módszertanilag pontosan vizsgálni bizonyos kérdésfeltevéseket. Probléma akkor merül fel, ha a tudományok ezeket a különböző perspektívákat különböző valóságokként kezelik, melyek egymás mellett állnak, és nem korrigálják, értelmezik egymást. Sajnos egy- egy tudomány, pl. az orvostudomány ágain belül is hatalmas kommunikációs hiányosságok vannak, ami súlyosan hátráltatja bizonyos rendszerszintű betegségek kezelésének a lehetőségét, amilyenek pont a gyakori civilizációs betegségek, a beteg szakorvostól szakorvosig rohan, mindenütt felírnak neki néhány gyógyszert, amiknek a komplex kölcsönhatásait senki sem vizsgálta, és az sem biztos, hogy a beteg tüneteinek egy részét nem pont a gyógyszerek mellékhatásai okozták.

A történelem során az emberről való gondolkodás a tudományokat érintő legsúlyosabb szakadását Descartes eszméinek elterjedése okozta. Descartes a téri-idői, számszerűsíthető és lelki-szellemi tudományok radikális elkülönítését hirdette. A természettudományok számára szükséges és hasznos volt ugyan ez az elkülönítés, de nem tette lehetővé az ember, mint „térben és időben kiterjedt anyag” és mint „gondolkodó anyag” belső egészlegességének elképzelését. A test és lélek ily módon történő szétválasztása után a test a felismerendő anyag volt, a matematika tárgya. Az élet térbeli mozgássá vált, a test géppé. A léleknek ezzel szemben a felismerő szellem szerepe jutott, mely a gondolkodás által jellemezhető, onnantól kezdve a filozófia tárgyává vált. Descartes maga is érezte, hogy az ember két része, a gondolkodó és a kiterjedt dolog közötti szétválasztás ellentmondásos, és egy kölcsönhatást feltételezett, ennek szervét a tobozmirigyben lokalizálta2. Csak az utóbbi évtizedekben vált ismét elterjedté az interdiszciplináris gondolkodás, így a szétszakított tudományok ismét közeledni kezdtek egymáshoz.

Érdekes például végig gondolni, hogy egy olyan jelenséget szeretnénk megvizsgálni, mint pl. az alkoholizmus, mennyire különböző szemszögből látja azt egy szociológus, egy szociális munkás, egy addiktológus, egy családterapeuta, esetleg egy belgyógyász, egy pszichiáter, vagy egy lelkigondozó…

Most (szerencsére) már divatos bio-pszicho-szociális modellben gondolkodni, és olyan tudományágak születtek, mint a pszichoszomatika, pszichoneuroimmunológia vagy -endokrinológia, evolúciós pszichológia, hogy csak néhány példát említsek, olyan alapvetően interdiszciplináris tudományágak, melyek nem csak az egyénen belüli folyamatokkal foglalkoznak, hanem a társas kapcsolatok viszonyaival (családi, szociális tényezők), vagy egyéb, akár a klimatikus viszonyokkal is, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek megkerülhetetlenek. Egyre többen foglalkoznak ebben az összefüggésben a spiritualitással is, illetve felismerik azt, hogy az ember számára alapvető szükséglete, hogy életét hasznosnak értelmesnek élje meg. Ha mindezt tovább vezetjük, tágabb értelemben egységes keretbe lehet foglalni az emberi lét némely legalapvetőbb, legősibb kérdését is, amiket régen sok esetben a vallások vagy a filozófia próbáltak megválaszolni.

Hivatkozások:

CSÁNYI V. (2003): Az emberi természet. Budapest: Vince Kiadó.KÜNG, H. (1987). Existiert Gott, Deutscher Taschenbuch Verlag GmbH & Co. KG., München. 490-528.

Kapy u. 32 Budapest 1025

Tel: +36 30 390 3986

  • White Facebook Icon