Mi az a Crohn-betegség?

Sajnos egyre több embert érint szerte a világon az úgynevezett Crohn-betegség, egy gyulladásos bélbetegség (IBD). Jellemző tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, a súlyos hasmenés, és a krónikus fáradtság. Súlyosabb esetben súlyvesztéshez és alultápláltsághoz is vezethet. A Crohn-betegség által okozott gyulladás az emésztőrendszer különböző területeit érintheti (legtöbbször a vékonybél utolsó szakaszát vagy a vastagbelet), és akár a bélfal mélyebb rétegeibe is kiterjedhet.

A betegség bizonyos esetekben fájdalmas lehet, és ennek következtében negatívan befolyásolhatja az életminőséget is. Előrehaladott stádiumban pedig életveszélyes szövődményeket is okozhat.

A kutatók jelenleg még nem tudják, hogy mi az oka, vagy kiket érinthet leginkább ez az alattomos betegség. Egyelőre a kezelési módjára vonatkozóan sincsen egyetértés az orvosok között, így az elmúlt évtizedek jelentős kezelési eredményei ellenére sincs rá még konkrét gyógymód. A Crohn-betegség kapcsán tehát további kutatások szükségesek.

Bár a Crohn-betegségnek nincs ismert gyógymódja, különböző terápiák csökkenthetik a tüneteit, sőt, hosszútávú tünetmentességet, és a gyulladás csökkenését is előidézhetik. Jó hír, hogy a megfelelő kezeléssel az érintett betegek életminősége jelentősen javulhat [1].

A Crohn-betegség funkcionális orvoslási megközelítése tartalmazza a gyulladás kiváltó okának a feltárását és kezelését a test természetes gyógyító mechanizmusának a támogatásával. A funkcionális vagy integratív orvos, ételintolerancia tesztet, székletvizsgálatot, és egyéb, egyénre szabott, betegspecifikus teszteket kérhet. Ezek segítségével, a beteggel együttműködve azonosíthatja a gyulladás kiváltó okát, és így személyre szabott kezelési tervet, valamint étrendet tud összeállítani.

Mik a Crohn-betegség tünetei?

Sok Crohn-betegségben szenvedő páciensnek már évekkel a diagnózis előtt vannak tünetei [2]. A tünetek általában tizen- és huszonéves korban kezdődnek, de bármely életkorban kialakulhatnak [3]. A betegség lefolyását visszatérő rosszullétek, és nyugalmi fázisok  váltakozása jellemzi [4].

A betegség tünetei legtöbbször fokozatosan alakulnak ki. Hirtelen kialakulásuk ritka, de nem példa nélküli. Egyes tünetek pedig idővel súlyosbodhatnak. Az első intő jelek a következők [5]:

  • hasmenés
  • hasi görcsök
  • véres széklet
  • láz
  • fáradtság
  • étvágytalanság
  • fogyás
  • székletürítés utáni további teltségérzet
  • gyakori székletürítési inger
  • ezeket a tüneteket gyakran össze lehet téveszteni az ételmérgezés, gyomorrontás, vagy allergia tüneteivel

Crohn-betegség tünetek

A Crohn-betegség legkorábbi tünetei a hasfájás, a székrekedés, a gyomorgörcsök, a fogyás, a láz és a fáradtság lehetnek. 

A hasi fájdalom a Crohn-betegség gyakori kezdeti tünete [6], különösen a has jobb alsó részén. Súlyos esetekben a betegnek naponta akár több mint 20 bélmozgása is lehet, és éjszaka is ébrednie kell a székletürítéshez [3], [6]–[8]. Véres széklet is előfordulhat,- viszont ez a legtöbbször időszakos és világos vörös vagy sötétvörös színű lehet. Súlyosabb esetekben bőséges vérzéssel is együtt járhat [9].

A tünetek a betegség előrehaladtával súlyosbodhatnak. Súlyosabb szimptómák lehetnek az alábbiak [5]:

  • végbélsipoly
  • fekélyek, melyek a szájtól a végbélnyílásig bárhol előfordulhatnak
  • az ízületek és a bőr gyulladása
  • légszomj, vagy vérszegénység miatti csökkent mozgásképesség

A betegség korai felismerése segíthet elkerülni a súlyosabb szövődményeket, és lehetővé teszi a kezelés korai megkezdését.

A bélrendszeri tünetek mellett, a test egyéb részein is jelentkezhetnek a Crohn-betegséghez kapcsolódó tünetek, pl. [10]:

  • szem (vörös szemek, fájdalom és/vagy látászavarok)
  • száj (sebek)
  • ízületek (duzzanat és fájdalom)
  • bőr (dudorok, fekélyek, sebek, kiütések)
  • csontok (csontritkulás)
  • vese (vesekő)
  • máj (primer szklerotizáló cholangitis és cirrhosis) – ritka esetben

A Crohn-betegség külső jelei

A Crohn-betegséghez kapcsolódó tünetek a bélrendszeren kívül, a test egyéb részein is jelentkezhetnek. 

A emésztőrendszeren kívül jelentkező tüneteket a Crohn-betegség extraintesztinális manifesztációinak nevezik. Van akinél ezek a Crohn-betegség első tünetei, melyek még évekkel a bélrendszeri panaszok előtt jelennek meg, míg másoknál a bélrendszeri tünetek fellángolása idején jelennek meg csak.

A Crohn-betegség szövődményei

A Crohn-betegség szövődményei lehetnek: bélelzáródás, tályogok, perforáció és vérzés, mely néhány esetben halálos is lehet.

A gasztrointesztinális traktuson kívül több más szervrendszert is érinthet a Crohn-betegség [11]. A szem belső részének gyulladása, (más néven az uveitis) homályos látást és szemfájdalmat okozhat [12]. Az uveitis kezelés hiányában vaksághoz vezethet [11]. A gyulladás a szemfehérjét és az ínhártyát is érintheti, ami scleiris, illetve episcleritis nevű betegséghez vezethet [12].

A Crohn-betegség egy szeronegatív spondylarthritis nevű reumatológiai betegségcsoporthoz is társul. A betegségcsoportot izületi gyulladás (arthritis) vagy a szalagok tapadási helyeinek gyulladása (enthesitis) jelzi [12].

A betegség a bőrt, a vért, és az endokrin rendszert is érintheti. A leggyakoribb bőrprobléma a Crohn-betegséggel diagnosztizáltak körében az erythema nodosum, amely a Crohn-betegségben szenvedők 8%-át érinti. Tünete a vörös csomók megjelenése a lábszáron [12]–[14]. A pyoderma gangrenosum már egy ritkább bőrbetegség, a betegek kevesebb mint 2%-ánál jelentkezik. Jellemzően fájdalmas fekélyes csomókkal jár [11], [14].

A Crohn-betegség a vérrögképződés kockázatát is növeli [12]. A lábszár fájdalmas duzzanata mélyvénás trombózis tünete is lehet, míg a nehézlégzés tüdőembóliára utalhat.

A Crohn-betegség neurológiai szövődményeket is okozhat, amelyet a betegek legfeljebb 15%-ánál figyelték meg. A leggyakoribb ilyen szövődmények lehetnek a különböző rohamok, a stroke, a myopathia, a perifériás neuropátia, a fejfájás és a depresszió [15].

A Crohn-betegség a rák kockázatát is növeli a gyulladás helyén. Azoknál a betegeknél, akiknél a vékonybelet is érinti a Crohn-betegség, a vékonybélrák kialakulásának a kockázata is megnő [16]. Hasonlóképpen a vastagbelet érintő Crohn-betegek körében,  nagyobb a valószínűsége a vastagbélrák kialakulásának [17].

A Crohn-betegségben szenvedőknél vérszegénység alakulhat ki a B12-vitamin, a folát-, vashiány vagy az idült betegségekhez társuló anaemiák miatt [18], [19]. A Crohn-betegség leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszát (terminális ileum) érinti, ahol a B12-vitaminnak fel kellene szívódnia[18], ez magyarázza a B12-hiányt. Ez különösen gyakori a csípőbél műtéti eltávolítása után [19].

Mik a Crohn-betegség okai?

Bár a Crohn-betegség pontos okai ismeretlenek, feltehetően a genetikailag fogékony egyének környezeti-, immun- és bakteriális tényezőinek kombinációja okozza [6], [20]–[22]. Tehát az alábbiakban bemutatott okoknak (genetika, immunrendszer, kórokozók, környezeti hatások) mind szerepe lehet a betegség kialakulásában. A mai napig nem azonosítható olyan faktor, mely önmagában okozná a kórképet.

Genetika

A Crohn-betegség kialakulása valószínűleg a genetikai hajlam és a környezeti faktorok kombinációjának köszönhető [23]. Ez az első olyan genetikailag összetett kórkép, melyben a genetikai tényezők és az immunrendszer közötti kapcsolatot részleteiben feltárták [24]. Több mint 70 génről mutatták ki, hogy szerepe lehet a betegség kialakulásában. Így a kockázati tényezők fele kapcsolódik a genetikához [3], [25].

A genom egészére kiterjedő asszociációs vizsgálatok kimutatták, hogy a gyulladásos bélbetegségek genetikailag kapcsolatban állnak a lisztérzékenységgel [26]. A Crohn-betegséget az LRRK2 génhez is kapcsolják, ami a Parkinson-kórral is kapcsolatban áll [27].

Immunrendszer

A vélemények megoszlanak a betegség kialakulásának okairól. Kutatások alapján a legtöbben úgy gondolják, hogy a Crohn-betegség egy autoimmun betegség. Más elméletek szerint a veleszületett immunitás károsodása állhat a betegség hátterében [28]. Egy hipotézis szerint pedig a makrofágok károsítják a citokin-szekrécióját, amely hozzájárul a veleszületett immunitás károsodásához, és így vezet egy tartós mikrobák által kiváltott gyulladásos válaszhoz [21], [29]. További teóriák alapján a Crohn-betegség által okozott gyulladást egy túl erős Th1 és Th17 immunválasz okozza [30], [31].

Számos más feltételezés azt állítja, hogy az immunrendszer a testben lévő parazitáknak köszönhetően alakul ki. A mai higiéniás szokásainknak köszönhetően azonban ezekkel nem találkozik a szervezet, és így az immunrendszer legyengül. Ennek igazolására, tesztalanyokat ártalmatlan parazitáknak tettek ki, melyre a Crohn-betegek szervezete kedvezően reagált: 29-ből 23 beteg esetében pozitív változás történt, köztük 21 alanynál teljes remisszió (tünetmentesség) volt tapasztalható [32].

Kórokozók

Bár a Crohn-betegségnek a pontos okai nem ismertek, több kutatás szerint a kórokozók lehetnek a kiváltó tényezők között. A kórképet feltételezhetően a bél mikrobákra vonatkozó tartós gyulladásos reakció okozhatja a genetikailag fogékony egyének szervezetében. Ezt a gyulladásos választ kiválthatja egy mikrobiális egyensúlyhiány, vagy fertőzés is [33] (pl., A Crohn-betegség gyakran a gyomor-bélhurut (gasztroenteritisz) után alakul ki [3]). Ezt figyelembe véve, a jövőben lehetővé válhat a kórkép megelőzése, és kezelése.

A következő kórokozókról feltételezik, hogy a Crohn-betegség hátterében állhatnak: Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis (MAP), Escherichia coli, Epstein-Barr vírus, Candida Tropicalis és Clostridioides difficile.

Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis (MAP)

A MAP a szarvasmarhák gyomrában Johne-betegséget okoz. Mivel a Johne-betegség hasonlít a Crohn-betegségre, feltételezik, hogy a Crohn-betegséget is ez a baktérium okozhatja. Több tanulmány is vizsgálta a baktérium szerepét a Crohn-betegség kialakulásában [34], [35].

Terápiás lehetőségként a MAP elpusztítását is vizsgálják [36]. Tanulmányozták például a MAP antibiotikumokkal történő kezelését, és az eredmények ugyan nem egyértelműek, de feltételezik, hogy az antibiotikumok használata segít a betegség csillapításában [37], [38].

Escherichia coli

Mivel az AIEC (adherens-invazív) E. coli gyakoribb a Crohn-betegségben szenvedők szervezetében, az adherens-invazív E. coli specifikus törzseit is kapcsolatba hozták betegséggel [39]–[41]. Ezek a baktériumok erősebb biofilmet képesek létrehozni a nem adherens-invazív E. coli törzsekhez képest [42], [43].

Epstein-Barr vírus

Az Epstein-Barr vírus szorosan kapcsolódik számos bélrendszeri betegséghez. A Crohn-betegségen kívül társítják a colisits ulcerosához, a peptikus fekélybetegséghez, az akut vakbélgyulladáshoz, és a gyomorrákhoz is.

Egészséges gyomor-bél nyálkahártyában nem található meg az Epstiein-Barr vírus, de a Crohn-betegségben szenvedők bélrendszerében 55%-63%-ban fellelhető [44][45].

Különösen problémás, hogy az Epstein-Barr vírus addig lappanghat a szervezetben, amíg az immunszupresszáns gyógyszerek (pl., szteroidok) aktiválják [46]. Így ezek a gyógyszerek tovább súlyosbíthatják a Crohn-betegséget [47].

Candida Tropicalis

Egy 2016-os, az American Society for Microbology című folyóiratban megjelent tanulmány arról írt, hogy a megemelkedett Candida tropicalis előfordulást volt kimutatható a Crohn-betegségben szenvedő betegek székletében. A gombának magas arányát találták a Saccharomyces cerevisiae antitestek mellett is, így ez egy módja annak, hogy megkülönböztessük a Crohn-betegséget a fekélyes vastagbélgyulladástól (colitis ulcerosa).

Ezeket a gombákat két baktériummal: e.coli és s.marcescens együtt fedezték fel. A gomba, és a két baktérium együtt vastag, nagy biofilmet alkottak. Ezek a biofilmek hozzájárultak a bélflóra egyensúlyának zavarához (diszbózishoz) a Crohn-betegségben. Ez a tanulmány mutatta ki először hogy gomba is lehet a Crohn-betegség oka. Korábban csak baktériumokat, és vírusokat gyanítottak a hátterében. [33]

Clostridioides difficile

A Clostridium difficile baktérium a bélrendszer gyakori lakója, és több törzse is létezik, melyek patogenitásukat tekintve egymástól eltérnek. Jelenlétük nem jelent szükségszerűen betegséget. Az antibiotikus kezelést követően gyakran sérül a bélflóra, aminek eredményeként nemritkán hasmenés, ill. Clostridium difficile fertőzés jelenik meg. [48]

A Clostridium fertőzésnek jelentős szerepe van gyulladásos bélbetegségek esetén is. [49]

A Clostridium difficile gyakori kórházi fertőzés, és kutatások szerint, mint ilyen, 8-37,2% közötti a mortalitása. [50]

Egy tanulmány alapján a Clostridium difficile fertőzés rizikóját az antibiotikumokkal egyidejűleg adott probiotikus kezelés 50%-al csökkentette. [51]

Környezeti hatások

Általánosságban elmondható, hogy a Crohn-betegség gyakoribb a fejlett országokban [52]. A Crohn-betegség 1000-ből 3,2 embert érint Európában és Észak-Amerikában [53]. Ázsiában és Afrikában kevésbé gyakori [53], [54].

A megbetegedés általában tizenéves, vagy huszonéves korban kezdődik, de bármely életkorban kialakulhat [3], [6], [55]. A férfiak és a nők körében ugyanolyan gyakori az előfordulása [6].

A Crohn-betegséget az állati-, és a tejfehérje megnövekedett beviteléhez, valamint az Omega-6 és Omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak megnövekedett arányához kapcsolják. A kutatások azt mutatják, hogy a növényi fehérjéket fogyasztók között alacsonyabb az előfordulása, viszont a halfehérje fogyasztásával nincs kapcsolatban [56].

Dohányzók körében kétszer nagyobb eséllyel alakul ki Crohn-betegség, mint nemdohányzók között. Ráadásul a dohányzás továbbá növeli a már meglévő betegség visszatérésének és a fellángolásának rizikóját [57].

A hormonális fogamzásgátlás 1960-as évekbeli bevezetése az Egyesült Államokban a Crohn-betegség gyakoriságának jelentős növekedésével járt. Egy hipotézis szerint ezek a gyógyszerek a dohányzáshoz hasonlóan hatnak az emésztőrendszerre [58]. A tartós stresszről is feltételezik, hogy súlyosbítja a betegséget, de konkrét bizonyítékok nincsenek rá [6].

Kockázati tényezők

A Crohn-betegség kiváltó tényezői a következők lehetnek [1]:

  • Kor: Bár a Crohn-betegség bármely életkorban előfordulhat, mégis a legtöbbször a fiatalokon alakul ki. A legtöbb Crohn-betegségben szenvedőt 30 éves kora előtt diagnosztizálják.
  • Etnikum: A Crohn-betegség bármelyik etnikai csoportot sújthatja, de a legmagasabb előfordulása fehér bőrűek körében van.
  • Genetikai tényezők: Nagyobb kockázata van a megbetegedés kialakulásának azok körében, akiknek egy közvetlen hozzátartozója (szülő, testvér, gyermek) Crohn-betegségben szenved. A Crohn-betegséggel élők 20%-ának egy családtagja is a betegséggel él.
  • Dohányzás: A dohányzásról való leszokás a legfontosabb kontrollálható kockázati tényező a Crohn-betegség megelőzésében.
  • Gyulladáscsökkentők: A nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata bár önmagában nem okoz Crohn-betegséget, de bélgyulladáshoz vezethet, ami súlyosbíthatja a betegséget.

Crohn betegség kockázati tényezők

A Crohn-betegségnek olyan kockázati tényezői lehetnek, mint a kor, genetikai tényezők, etnikum vagy a dohányzás. 

A Crohn-betegség diagnózisa

A Crohn-betegséget nehéz diagnosztizálni [2]. Számos teszt elvégzése szükséges a pontos kór megállapításához [55], de sokszor tesztek egész sorával sem lehetséges biztosan felállítani a diagnózist.

A Crohn-betegség diagnózisának a kórtörténet, a fiziológiai eredményeket, a képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok adataira egyben kell épülnie. Fontos megkülönböztetni a Crohn-betegséget az olyan, hozzá hasonló kórképektől, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS) vagy a Behçet-kór, és az olyan fertőző betegségektől, mint a yersiniózis vagy az enterovírusok. Különös figyelmet kell fordítani az olyan endémiás betegségekre is, mint a tuberkulózis [3].

A következő vizsgálatok lehetnek szükségesek a Crohn-betegség diagnosztizálásához, ill. az IBS-től és a colitis ulcerosától való elkülönítéshez, valamint egyéb betegségek kizárásához [3]:

  • Kórtörténet, köztük a családi kórtörténet elemzése. Itt olyan kérdésekre kell figyelmet fordítani, mint a tünetek kezdetének ideje, közelmúltbeli utazások, vér és/vagy nyálka a székletben, görcsök, éjszakai hasmenés, étkezési szokások, közelmúltbeli bélfertőzések, nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata, vakbélműtét, közelmúltbeli gyomor-bélhurut (gasztroenteritis). Továbbá a bélrendszeren kívüli tünetek szűrése is szükséges.
  • Fizikális vizsgálatok: A kórtörténet elemzése mellett az olyan fizikai vizsgálatokra is figyelmet kell fordítani, mint a pulzus, a vérnyomás, a súly, a magasság, és a testtömeg-index megmérése. Mindezeken felül a hasi vizsgálat, a perianalis vizsgálat, a digitális rektális vizsgálat és az extraintesztinális tünetek keresése is ide tartozik.
  • Mikrobiális vizsgálatok: A székletvizsgálat, és a clostridium difficile vizsgálat is elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához.
  • Patológiai és szövettani vizsgálat: Legalább két biopsziás minta szükséges legalább öt szegmensből, beleértve a csípőbélt is.
  • Gyomortükrözés
  • Vastagbéltükrözés
  • Vékonybéltükrözés
  • Röntgen
  • CT-vizsgálat
  • MR-vizsgálat
  • Kapszula endoszkópia
  • Laboratóriumi vizsgálatok: Teljes vérkép, vörösvérsejt-süllyedés, élesztőgomba antitestek (ASCA) és antineutrofil citoplazmatikus antitestek (ANCA) szűrése, c-reaktív protein szint, elektrolit vizsgálatok, és májfunkciós vizsgálatok is szükségesek.
  • Akiknél megállapított vagy feltételezett gyomor- bélrendszeren kívüli tüneteik vannak, azoknak szükséges a konzultáció más szakemberekkel is, mint például a sebész, a reumatológus, a bőrgyógyász, a szemész, az urológus, illetve a nőgyógyász (ha rectovaginális sipoly gyanúja merül fel).

Milyen élelmiszerek okoznak tüneteket?

Az ételek és italok közvetlenül gyulladásos bélbetegséget nem okoznak, de a tüneteket, különösen a fellángolások időszakában, súlyosbíthatják [1].

Hasznos lehet emiatt étkezési naplót vezetni. Az étkezési naplóban nyomon tudják követni a betegek, hogy mit esznek, és azt, hogy étkezés után hogyan érzik magukat. Ennek segítségével megállapítható, hogy mely ételek okoznak tüneteket. Azokat az étrendből ajánlott eltávolítani.

Sok gyulladásos bélbetegségben szenvedő azt tapasztalja, hogy a tejtermékek fogyasztásának csökkentésével, vagy a teljes megszüntetésével csökkennek a hasmenés, a hasi fájdalom, és a gázképződés tünetei. Felmerülhet még a laktóz-intolerancia, és egyes kutatási eredmények alapján a tejcukor mellett a tejfehérje fogyasztása is problémás lehet a betegekre nézve. A gyomor bántalmak kezelésében segíthet, ha nem fogyasztanak kazeint (a tehéntejben található protein), sőt glutént sem [65].

A magasabb rost- és gyümölcstartalmú étrend csökkenti a Crohn-betegség kialakulásának kockázatát. A zsírban, és a többszörösen telítetlen zsírsavakban, a húsban, valamint az omega-6 zsírsavakban gazdag étrend pedig növelheti.

Egyeseknél alacsony rosttartalmú étrenddel kezelhetők az akut tünetek. [66]

Hogyan kezelhető a Crohn betegség?

Nincs olyan gyógymód, vagy műtéti beavatkozás, ami gyógyítja a Crohn-betegséget [3], [6]. A kezelés célja tehát a gyulladás csökkentése, a fájdalom, a hasmenés és a vérzés tüneteinek enyhítése, valamint a táplálkozás megreformálása [67].

A terápia magában foglalhat gyógyszereket, étrend-kiegészítőket, műtétet, vagy mindezek kombinációját. A kezelési lehetőségek attól függnek, hogy a megbetegedés melyik fázisában van a páciens, és mennyire súlyos az állapota. Valamint attól is, hogy a betegségének milyen szövődményei vannak, és hogy a korábbi kezelésekre miként reagált a személy.

A Crohn-betegséget olyan gyógyszerekkel kezelik, mint a kortikoszteroidok, az antibiotikumok, a hasmenés elleni gyógyszerek, az immunszuppresszív gyógyszerek, mint például a metotrexát vagy az azatioprin, a gyulladáscsökkentők, valamint a különféle fájdalomcsillapítók. Biológiai terápiát is alkalmazhatnak.

Műtéttel a Crohn-betegség szövődményei (sipolyok, vékonybél elzáródása, vastagbélrák, vékonybélrák, bélelzáródások) kezelhetők. Műtét szükséges abban az esetben is, ha egy adott bélszakasz már nem reagál a gyógyszerekre [68]. Ugyanakkor rossz hír, hogy a műtétek nem gyógyítják, vagy szüntetik meg teljesen a Crohn-betegséget [69].

A fáradtságot rendszeres testmozgás, egészséges étrend, és elegendő alvás enyhítheti. A dohányzás súlyosbíthatja a tüneteket, ezért ajánlott leszokni róla [66].

A széklet-transzplantáció során egy egészséges személy székletét használják a beteg személy bélflórájának helyreállítására. Ez a terápiás megközelítés gyulladásos bélbetegségek, így Morbus Crohn esetén is egy működő, relatív kevés mellékhatással járó megközelítés. [70], [71]

Crohn-betegség

Funkcionális orvoslás felőli megközelítés

Mint más autoimmun-betegségek integratív megközelítése esetén is, a Crohn-betegség funkcionális kezelésénél is a cél a gyulladás kiváltó okának feltárása és kezelése.

Az integratív orvos ételintolerancia tesztet, és széklet vizsgálatot kérhet. Ezek segítségével, a beteggel együttműködve azonosíthatja a gyulladás kiváltó okát. Ilyen kiváltó, vagy súlyosbító okok lehetnek: bizonyos ételek, a bélflóra egyensúlyának zavara, baktériumok, gombák, paraziták, vírusok, áteresztő bél szindróma, vagy a nem megfelelő mennyiségű jótékony bélbaktérium. Az egyénre szabott, betegspecifikus teszt segítségével az integratív orvos egy személyre szabott kezelési tervet tud összeállítani, kihangsúlyozva a táplálkozás, a táplálékkiegészítők, a testmozgás, és adott esetben a meditáció fontosságát. [72]

A Crohn-betegségben szenvedők számára ajánlott étrendek közé tartozik a specifikus szénhidrát diéta (SCD) és az eliminációs diéta. Mindkét étrend a tüneteket kiváltó élelmiszerek eltávolítására, és helyette olyan egészséges ételek fogyasztására összpontosít, amelyek nem súlyosbítják a tüneteket. [72]

Több étrendkiegészítő is hatékony lehet a Crohn-betegség kezelésére. Főleg gyulladáscsökkentők, mint az Omega 3 zsírsavak és a kurkuma alapú termékek. A cink-glicinát, az N-acetil glükózamin és a D3-vitamin pedig segíthet helyreállítani a bélflórát [72].

Dr. Lum’s Plan for Crohn’s & Ulcerative Colitis féle megközelítés [73]

Az alábbiakban tárgyalt megközelítés nem helyettesíti az akut / sürgősségi kezelést. Dr. Lum megközelítése a Crohn-betegség okainak megszüntetésére és a gyógyulás támogatására szolgál.

Ez a megközelítés egyaránt összpontosít a genetikai tényezőkre és a mögöttes fertőzések kezelésére.

  1. lépés: Az emésztés rendbetétele

Sósav: Helyre kell állítani a gyomor képességét, hogy megfelelő mennyiségű sósavat tudjon előállítani a könnyebb emésztés érdekében. A gyomorsavat előállító és felszabadító gyomorszöveteket és sejteket kell meggyógyítani, illetve regenerálni.

Hasnyálmirigy-enzimek: Ezek az emésztőenzimek létfontosságúak az étel emésztéséhez és a felszívódásához. Az emésztőenzimek pótlása önmagában kevés – magát a hasnyálmirigyet is kezelni és gyógyítani kell. A cél, hogy az emésztés, az emésztőenzimek bevétele nélkül is működjön.

Epe: Gyulladásos bélbetegségek esetében, gyakran az epetermelés- és az áramlás is megzavarodik. Az epeáramlás zavarának egyik jellegzetes tünete a zsíros étkezés után jelentkező emésztési nehézség. A megfelelő epetermelés- és áramlás lehetővé teszi a zsír megemésztését, beleértve a zsírban oldódó vitaminokat is (A, D, E, K).

Bélmozgás: Mind székrekedés, mind laza széklet esetén a kezelés célja a bélmozgás természetes helyreállítása, hogy az ne legyen se lassú, se túl gyors.

  1. lépés: a mikrobiom helyreállítása és a háttérben lévő fertőzések kezelése

A mikrobiom közvetlenül befolyásolja a gyulladás súlyosságát, az immunrendszer egészségét és az teljes emésztést is. A bélflóra funkcionális elemzése a gyógyulás fontos tényezője. A lappangó fertőzések azonosítása és kezelése pedig a tartós tünetmentességhez elengedhetetlen.

  1. lépés: genetikai hajlamok feltárása

Egyes gének súlyosbíthatják a gyulladást, más gének pedig egyensúlyhiányt okoznak a szerotonin és a dopamin szintben. Az egyensúlyhiányok helyreállításához ezért fontos a genetikai hajlamok megismerése.

  1. lépés: a májfunkció felmérése

A gyulladásos bélbetegségekben szenvedők többségének mögöttes májproblémája van. A hagyományos vizsgálatok ugyanakkor nem elegendőek a májproblémák kizárásához. A beteg máj beteg bélrendszert okozhat. A máj egészségének és működésének támogatása esetén a bélrendszer gyógyulása gyorsabb lehet.

Gyulladásos bélbetegségek esetén a szervezet megtámadja, és megpróbálja elpusztítani a káros mikrobákat, beleértve a vírusokat, baktériumokat, gombákat és parazitákat is. Az immunrendszernek ez a támadása okozza a gyulladásos bélbetegség esetén jelentkező krónikus gyulladást.

Károsodott mikrobiom esetén a szervezet védelmi rendszere leáll, és egyre több fertőzés halmozódhat fel. Ezután az immunrendszer még erősebben próbálja elpusztítani a kórokozókat egyre több gyulladás kiváltásával.

Ez az ördögi körforgás növeli a Crohn-betegség tüneteinek súlyosságát. A tünetek jelentkezése ciklikus jellegű, mivel különböző tényezők befolyásolják az immunrendszer egészségét, és a gyulladás súlyosságát.

Fokozhatják a tüneteket és ronthatják az immunrendszer egészségét az olyan tényezők is, mint a tartós alváshiány, az ételallergiák, a feldolgozott ételek fogyasztása és a stressz.

A cél tehát az immunrendszer javítása a mikrobiom helyreállításával. Továbbá a mögöttes, lappangó fertőzések kezelése.

A megoldás

A cél, hogy egyensúlyba hozzuk a szerotonin és dopamin neurotranszmittereket az agyban és a gyomor-bél rendszerben. A két neurotranszmitter kiegyensúlyozottsága esetén a túlzott szerotoninszint már nem váltja ki a gyulladásos folyamatot, így a bélszövet gyógyulni kezdhet.

A kezelés a szerotonin és a dopamin aminosav prekurzorok orvos általi beadását foglalja magában. A megközelítés része az emésztőrendszer bélflórájának kiegyensúlyozása és helyreállítása is. Ennek része a fertőző mikroorganizmusok elpusztítása, a bélszövet gyógyítása, és az immunrendszer megerősítése is.

A Crohn-betegség integratív kezelési szempontjai közé tehát a megállapított táplálkozási hiányosságok lekűzdése, az ételek és tápanyagok asszimilációjának és emésztésének optimalizálása, a bélbaktériumok megfelelő számának és arányának elérése, az egyénre szabott étrend kialakítása, továbbá a megfelelő bélflóra helyreállítása tartozik. A neurotranszmitter genetikai hibájának kezelése a gyulladásos bélbetegségek teljes megszüntetésének az egyik legfontosabb tényezője.

Egy másik, a funkcionális orvoslás felőli megközelítések, a Mullin’s DIGIN model [74]. A DIGIN model a páciens egészségi állapotát öt alapvető területen vizsgálja: az emésztés és felszívódás, a bél áteresztőképessége, a gyulladás, az immunrendszer, valamint az idegrendszer szempontjából.

Egyéb összefüggések

Colitis ulcerosa

A Crohn-betegség tünetei hasonlóak a colitis ulcerosa, vagyis a fekélyes vastagbélgyulladás tüneteihez. Mindkettő gyulladásos bélbetegség, hasonló, a vastagbelet érintő tünetekkel. Fontos megkülönböztetni azonban a két megbetegedést, mivel lefolyásuk és kezelésük eltérő lehet. Azokban az esetekben amikor nem lehetséges különbséget tenni a két betegség között, meghatározatlan vastagbélgyulladásnak minősül [3], [8], [9].

A Crohn-betegség a gyomor-bél traktus vastagbélen kívüli területeit is befolyásolhatja, a colitis ulcerosa viszont általában a vastagbélre korlátozódik [75]. A colitis ulcerosa esetén a gyulladás a teljes érintett területen megtalálható, míg a Crohn-betegség esetében ez szakaszosan tapasztalható: párhuzamosan több helyen alakulhat ki a gyulladás, a gyulladt területek közt egészséges bélrésszel.

IBD

Az IBD (inflammatory bowel disease), magyarul a gyulladásos bélbetegség rövidítése. Az IBD egy betegségcsoportot jelent, ahova a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa tartozik. Egy 2014-es áttekintő kutatás szerint a Crohn-betegség súlyosabb, mint a colitis ulcerosa, ugyanakkor kevésbé gyakori [76].

IBS [77]

Az irritábilis bél szindróma (IBS) nagyon gyakori betegség, és a magyar lakosság 20%-át érinti. Az IBD-khez, így a Crohn-betegséghez hasonlóan, tünetei ciklikusan jelentkeznek. A fellángolások általában több napig tartanak és a panaszok étkezés után rosszabbak lehetnek. A nőknél a menstruáció időszakában több panasz is jelentkezhet.

Az IBS általában a bélműködés hirtelen megváltozásával jár, például hasmenéssel vagy székrekedéssel. A tünetek az enyhétől a súlyosig változhatnak, és a következők lehetnek:

  • hasmenés
  • székrekedés
  • hasfájás
  • gyomorgörcsök
  • gázképződés és puffadás
  • hangos bélmozgás
  • hiányos bélkiürítés érzése
  • nyálkás széklet

Az IBD hasonló a Crohn-betegséghez, és az IBS-hez- sajnos mindkettő gyógyíthatatlan, viszont a tüneteket mérsékelni lehet. Hasonló tüneteket okozhatnak, és diagnosztizálásuk is hosszadalmas folyamat. További hasonlóság, hogy az IBS és a Crohn-betegség is hosszú távú állapot, tüneteik váltakoznak a fellángolások, és a remissziók periódusai között. Mindkét megbetegedés okozhat emésztőszerven kívüli panaszokat.

Különbség, hogy az IBD, -amely magába foglalja a Crohn-betegséget-, egy autoimmun betegség, míg az IBS valószínűleg emésztési problémákból és a bélflóra egyensúlyának felborulásából fakad. Az IBS élesen elkülönül a colitis ulcerosától, és a Crohn-betegségtől abban a tekintetben is, hogy nem gyulladásos betegség. Az IBD-ben szenvedőknél a gyógyszerek csökkenthetik a tüneteket, míg az IBS kezelése elsősorban az életmódra és az étrend változására összpontosít. Mindezeken felül, az IBS, a Crohn-betegséggel ellentétben, jelenlegi tudásunk szerint, nem növeli a bélrák kialakulásának a kockázatát.

Az IBS általában a bélműködés hirtelen megváltozásával jár, például hasmenéssel vagy székrekedéssel. A tünetek az enyhétől a súlyosig változhatnak, és a következők lehetnek:

  • hasmenés
  • székrekedés
  • hasfájás
  • gyomorgörcsök
  • gázképződés és puffadás
  • hangos bélmozgás
  • hiányos bélkiürítés érzése
  • nyálkás széklet

Az IBD-k, mint a Crohn-betegség, és az IBS közötti hasonlóság, hogy mindkettő gyógyíthatatlan. Hasonló tüneteket okozhatnak, és diagnosztizálásuk is hosszadalmas folyamat. További hasonlóság, hogy az IBS és a Crohn-betegség is hosszú távú állapot, tüneteik váltakoznak a fellángolások, és a remissziók periódusai között. Mindkét betegség okozhat emésztőszerven kívüli panaszokat.

Különbség, hogy az IBD, amely magába foglalja a Crohn-betegséget, autoimmun betegség, míg az IBS valószínűleg emésztési problémákból és a bélflóra egyensúlyának felborulásából fakad. Az IBS élesen elkülönül a colitis ulcerosától és a Crohn-betegségtől abban a tekintetben is, hogy nem gyulladásos betegség. Az IBD-ben szenvedőknél gyógyszerek csökkenthetik a szimptómákat, míg az IBS kezelése elsősorban az életmódra és az étrend változására összpontosít. Mindezeken felül, az IBS, a Crohn-betegséggel ellentétben, jelenlegi tudásunk szerint, nem növeli a bélrák kialakulásának kockázatát.

Forduljon szakembereinkhez!

Személyre szabott táplálkozási és életmód protokoll kidolgozásához forduljon szakembereinkhez.

Eseményeink

Rendszeresen szervezünk rendezvényeket, workshopokat, csoportos konzultációkat, melyek szintén segíthetnek a krónikus betegségekben szenvedők számára. A következő eseményeink itt tekinthetők meg: Események

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre a frissített információkhoz.

Források

[1] Mayo Clinic Staff, “Crohn’s disease – Symptoms and causes,” Mayo Clinic, 2020. https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/crohns-disease/symptoms-causes/syc-20353304 (accessed Nov. 04, 2020).
[2] M. Pimentel et al., “Identification of a prodromal period in Crohn’s disease but not ulcerative colitis,” Am. J. Gastroenterol., vol. 95, no. 12, pp. 3458–3462, Dec. 2000, doi: 10.1111/j.1572-0241.2000.03361.x.
[3] D. C. Baumgart and W. J. Sandborn, “Crohn’s disease,” Lancet Lond. Engl., vol. 380, no. 9853, pp. 1590–1605, Nov. 2012, doi: 10.1016/S0140-6736(12)60026-9.
[4] N. R. C. (US) C. on D. and C. of J. Disease, Johne’s Disease and Crohn’s Disease. National Academies Press (US), 2003.
[5] Z. Risoldi Cochrane and K. Holland, “Crohn’s Disease: Causes, Symptoms, Diagnosis, and More,” Healthline, Aug. 22, 2018. https://www.healthline.com/health/crohns-disease (accessed Nov. 04, 2020).


↓ Mutasd a többit.. ↓


Az itt leírt információk nem helyettesítik az orvosi diagnózist, és nem is jelentenek útmutatást semmiféle betegség kezelésére.

A fenti leírás szerzői jogvédelem alatt áll, az azzal kapcsolatos jogok gyakorlására kizárólag a HealWays Kft. jogosult. A szöveg felhasználása és másolása csak a HealWays Kft. előzetes írásbeli hozzájárulásával engedélyezett.

Megosztás