D-vitamin - részletes tudnivalók

Összefoglalás

• A tartós egészségmegőrzéshez szükséges D-vitamin-mennyiséget nem lehetséges pusztán táplálékkal bevinni. Emellett az is fontos, hogy akkor sem termel D-vitamint a szervezet, ha napfény csak ablakon keresztül éri a bőrt.
• 2012-es magyar ajánlás szerint a 18 év feletti, normál, nem elhízott kategóriába eső felnőttek számára a javasolt D3-vitamin-bevitel 1 500-2 000 NE, amellyel már megelőzhető a D-vitamin-hiány kialakulása; a biztonságosan bevehető legnagyobb mennyiség belőle pedig 4 000 NE. D-vitamin-hiány kezelésére a hiány nagyságrendjének megfelelő D3-vitaminpótlás javasolt, ilyen esetben az egyszerre bevehető maximális mennyiség 50 000 NE ¹.
• 2021-ben frissítették az ajánlást: egészséges felnőttek számára a D-vitamin pótlására javasolt dózis nem változott, ugyanakkor a szakemberek által ajánlott mennyiségű D-vitamint egyszeri adagban is lehet pótolni, heti 14 000 NE vagy havi 60 000 NE mennyiségben ².
• Egy kutatás alapján, a bármilyen okra visszavezethető halálozást csökkenti a 40-60 ng/ml-os D-vitamin-szint, ^3–5, amelynek eléréséhez 4 000-6 000 NE D-vitamin bevitele javasolt naponta ⁶. Ez a hivatalos magyar ajánlásnál magasabb.
• Túlsúly esetén a normál testsúlyhoz viszonyítva másfélszeres, míg elhízás esetén két-háromszoros mértékű D-vitamin bevitele ajánlott ⁷.
• Magyarországon október végétől március elejéig a napfény beesési szöge miatt az UVB-sugárzás nem megfelelő a D-vitamin termelődéséhez. Ezért ebben az időszakban ajánlott a D-vitamin pótlása, elsősorban D3-vitamin formájában ^{1, 8}.
• A 25(OH)D-vitamin-szint szűrésének előnyére nincs bizonyíték a tünetmentes populáció körében, a D-vitamin-szint mérése tehát vérvétel útján nem indokolt ⁹.
• Nagyon ritka a D-vitamin túladagolása és legtöbbször ipari balesetben fordul elő. Ellenben, a szervezet kevésbé képes a túl kevés D-vitamin ellensúlyozására, ami számos problémát okozhat. Magyarországon az őszi-téli időszakban az emberek 90-95%-ánál alakul ki D-vitamin-hiány.

Mi a D-vitamin?

A D-vitamin egy a 4 zsírban oldódó vitamin közül: A, D, E és K. Ezeket a vitaminokat, ellentétben vízben oldódó társaikkal, a szervezet képes tárolni. Két formája létezik a D-vitaminnak: D2 és D3. A D2-vitamin, más néven ergokalciferol ételekből, növényi élelmiszerekből és vény nélkül kapható táplálékkiegészítőkből vihető be. A D3-vitamin, vagyis a kolekalciferol pedig vitamindúsított ételekből, állati eredetű táplálékokból - például zsíros halakból, tőkehalmáj-olajból, tojásból és májból -, illetve táplálékkiegészítők útján juthat a szervezetbe. Emellett, akkor termelődik, amikor napfény formájában a bőrt ultraibolya-sugárzás (UV-B) éri. Szerkezetileg a D2 és a D3 egymástól eltérnek. A szervezetben megtalálható aktív formája, a D3-vitamin hasonlóságokat mutat egyes hormonokkal, például az ösztrogénnel, a kortizollal és a tesztoszteronnal. Sokan vélik úgy, hogy a D-vitamint hormonként érdemes besorolni, míg mások elfeledett neuro-szteroidnak tekintik.

A D-vitamin fő forrásai az étrendben: tojás, máj, gomba, lazac, alga, tőkehalmáj olaj.

A vitaminok olyan alapvető tápanyagok, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani, vagy pedig nem képes erre megfelelő mennyiségben ahhoz, hogy bizonyos egészséget érintő negatív következmények vagy betegségek megelőzhetők legyenek. A D-vitamin-hiánynak az angolkóron túlmutatóan is messzemenő egészségügyi következményei lehetnek. ¹⁰

Milyen a jó D-vitamin-szint?

A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által elvégzett első, országos, reprezentatív D-vitamin-szintet mérő kutatás eredménye alapján a magyar lakosság 95%-a D-vitamin-hiánnyal küzd. Ezt 2013. szeptember 21-én, egy D-vitamin konszenzus elnevezésű szakmai konferencián hozták nyilvánosságra a kutatást végző szakemberek. Vizsgálataik során kiderült, hogy a kora tavaszi hónapokban a hazai felnőtt lakosság átlagos D-vitamin szintje mindössze 16 ng/ml, ami körülbelül a normál érték fele. A szakemberek szerint a kapott adatok megerősítik a D-vitamin konszenzusban résztvevő 15 orvosszakmai szervezet ajánlását, amely szerint a D-vitamin pótlása feltétlenül szükséges az őszi-téli hónapok során. ¹¹ Az Egyesült Államok Endokrin Társasága a D-vitamin-hiányt 20 ng/ml vagy ennél kevesebb szérum-25-(OH)D-vitamin-szinten javasolta megállapítani. D-vitamin-elégtelenség áll fenn 21-29 ng/ml közti szint esetén, míg 30 ng/ml vagy magasabb értéknél megfelelő a D-vitamin-szint; gyermekek és felnőttek esetén egyaránt. Javaslatuk szerint 30 ng/ml szérum-25(OH)D-vitamin-szint elérése szükséges ahhoz, hogy a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos kockázatok elkerülhetők legyenek ^12–13, illetve ideális a 40-60 ng/ml 25(OH)D vitaminszint fenntartása. ⁴ Azon fehér bőrű betegek körében, akiknek a 25(OH)D értéke < 20 ng/ml volt, jelentősebb volt a bármilyen okra visszavezethető halálozás mértéke, mint a 20-50 ng/ml közötti 25(OH)D-vitamin-szinttel rendelkező betegek esetén. Továbbá, a fehér bőrű betegeknél az alacsony 25(OH)D-értékekhez kapcsolódó halálozás nagyobb mértékű volt, mint a nem fehér betegeknél. Viszont azt is fontos megjegyezni, hogy a 25(OH)D > 50 ng/ml értékek nem jártak a bármilyen okból bekövetkező halálozás fokozott kockázatával. ¹⁴

Hogyan mérhető a D-vitamin-szint?

Korábban a D-vitamin-szint hiányát akkor állapították meg, ha rachitis vagy osteomalacia formájában csontbetegséget mutattak ki náluk. Ezek a betegségek 10 ng/ml alatti 25(OH)D érték alatt fordulnak elő. Ma már a szervezet D-vitamin-szintjét 25(OH)D-vitamin-szérumszint mérésével szokás meghatározni. Azonban a D-vitamin-hiány vagy D-vitamin-elégtelenség pontos meghatározása a 25(OH)D-vitamin szérumszint alapján vitatott ⁹. A D-vitamin megfelelő adagban és rutinszerűen történő kiegészítésével szükségtelenné vált a D-vitamin-elégtelenség vizsgálata a veszélyeztetett csoportok esetén. Nincs bizonyíték a 25(OH)D-vitamin-szint szűrésének előnyeire a tünetmentes populáció körében. ⁹ Tekintetbe véve a D-vitamin-háztartás sajátosságait, nem minden embernél hatásos ugyanolyan mértékben a bevitt D-vitamin, hatását befolyásolhatja például egyes mikrotápanyagok jelenléte, illetve akár a túlsúly is. Egy mellékpajzsmirigy-hormon, a parathormon D-vitaminnal együtt reagál a vér kalcium-szintjére, továbbá a parathormon-szint megmutathatja, hogy megfelelő-e a szervezet D-vitamin-ellátottsága és a vitamin képes-e megfelelően hasznosulni ¹⁵. Túlsúly esetén például a parathormon mérésével következtetni lehet a rosszabbul működő D-vitamin metabolizmusra, így ezzel együtt a magasabb szükségletre. ¹⁶

Alacsony D-vitamin-szintet okozhat a napon töltött túl kevés idő; a különböző fiziológiai tényezők; vagy egyes gyógyszerek szedése is.

A megfelelő D-vitamin szint előnyei

Számos szerepe van a D-vitaminnak a szervezet megfelelő működésében:

• Elősegíti a csontok és fogak egészségét
• Hozzájárul az immunrendszer, az agy és az idegrendszer egészségéhez
• Szabályozza az inzulinszintet, és segítséget nyújt a cukorbetegség kezelésében is
• Támogatja a tüdőfunkciót, illetve a szív- és érrendszer egészségének megőrzését
• Befolyásolja a génexpressziót, többek közt a rák kialakulásában szerepet játszó génekét is. ^17–18

A megfelelő D-vitamin-szintnek számos előnyös hatása van a testi és lelki egészségre egyaránt.

A D-vitamin betegségmegelőző szerepe

A felsorolt elsődleges előnyök mellett, különféle kutatások szerint a D-vitamin a következőkben is aktív szerepet játszhat:

• Sclerosis multiplex kockázatának csökkentése ¹⁴.
• Mérsékelheti a szívbetegségek kialakulásának valószínűségét ¹⁹.
• Az influenza kialakulásának valószínűségét csökkentheti ²⁰.
• Egyfajta védő hatással rendelkezik az influenza-vírus ellen, ám ennek megerősítésére további kutatások szükségesek ²¹.

Szintén a D-vitamin betegség-megelőzésben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet húsz magyar orvos állásfoglalása is, amely az Orvosi Hetilapban jelent meg, "Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében" címmel ¹:

• A D-vitamin mind az adaptív, mind a természetes immunválasz fontos autokrin regulátora.
• A D-vitamin-hiánynak szerepe van az autoimmun betegségek patogenezisében.
• Megfelelő D-vitamin-pótlás immunregulatorikus hatása révén az autoimmun betegségek szupportív kezelésében kedvező hatású. Elsődleges profilaxisként alkalmazva csökkentheti az autoimmun betegségek kialakulásának veszélyét.
• Nem tisztázott azonban, hogy humán autoimmun betegségekben ugyanolyan dózissal pótolható, illetve korrigálható-e a D-vitamin-hiány, mint más kórképek és egyébként egészséges egyének esetében; illetve az, hogy milyen D-vitamin-szint szükséges ahhoz, hogy autoimmun betegség ne alakulhasson ki; vagy ha kialakult, akkor a tünetek csökkenjenek.
• Mindezek alapján autoimmun betegeknél javasolt a 25(OH)D-vitamin mérése különösen az őszi–téli időszakban. Ajánlott a megfelelő és ellenőrzött szubsztitúció, valamint gyakran aktiválódó autoimmun betegség, tartós kortikoszteroid-igény esetén nemcsak terápiás, hanem profilaktikusan alkalmazott D-vitamin adása is.

A D-vitamin mérsékli a depressziót

Egy kutatás alapján a D-vitamin-bevitel fontos szerepet játszhat a hangulat szabályozásában, ezzel pedig a depresszió megakadályozásában is. Tanulmányukban a kutatást végző tudósok azt állítják, hogy javultak azon depressziós betegek tünetei, akik D-vitamin-kiegészítőket kaptak. ²² Fibromyalgiában szenvedők vizsgálata során pedig azt állapították meg kutatók, hogy a D-vitamin-hiány gyakoribb a depresszióval küzdők esetén. ²³

A D-vitamin és a bélflóra egészsége

Úgy tűnik, hogy a D-vitamin immunrendszerre gyakorolt kedvező hatása részben a bélflórán keresztül valósul meg. ^24–25 Egy kutatás során egészséges vizsgálati személyek heti egyszeri, szájon át szedhető D-vitamint kaptak 50 000 NE dózisban, 12 héten keresztül. A hatások vizsgálatakor kiderült, hogy a résztvevő személyek vese- és májfunkcióit jelző paraméterek javultak a korcsoporthoz viszonyítva, továbbá nőtt a széklet-genom-vizsgálat alapján a bélbaktériumok diverzitása is. Ezen felül, speciálisan az egészségre kedvező hatást gyakorló bélbaktériumok száma növekedett az egészségkárosítók rovására. ²⁶

A D-vitamin szerepe a fogyásban

Kutatók megállapítása szerint, a megnövelt D-vitamin étvágycsökkentő hatást gyakorolt a vizsgálatuk résztvevőire: azok, akik naponta szedtek D-vitamin-kiegészítőket, nagyobb súlyfelesleget voltak képesek leadni, mint akik placebót kaptak ²⁷. Ezen felül, azon túlsúlyos emberek esetén, akik napi D-vitamin-kiegészítőt szednek, a szívbetegség kockázati mutatói is javultak. ²⁸

A D-vitamin és az egészséges csontok kapcsolata

A D-vitamin jelentős szerepet tölt be a kalcium szabályozásában és a vér foszforszintjének fenntartásában a szervezetben, amely tényezők létfontosságúak a csontok egészségéhez ²⁹. D-vitamin szükséges ahhoz, hogy a belek fel tudják szívni a kalciumot, és visszaszerezzék azt a kalcium-mennyiséget, amit egyébként a vesék kiválasztanának. Gyermekek esetén a D-vitamin-hiány angolkórt okozhat, ami a csontok megpuhulása következtében általában erősen meghajlott megjelenést okoz. Felnőttek esetén is hasonló módon, osteomalaciaként vagy csontlágyulásként jelentkezik a D-vitamin hiánya; az osteomalacia gyenge csontsűrűséghez és izomgyengeséghez vezet. ³⁰ Hazai konszenzus ¹:

• Csak normális D-vitamin-szint mellett elegendő a javasolt kalciumbevitel.
• D-vitamin-hiány esetén csontvesztés alakul ki.
• Súlyos D-vitamin-hiány esetén megváltozik a csontok szerkezete is, szélsőséges esetben rachitishez / osteomalaciához vezet.
• D-vitamin-hiány esetén nő a csonttörések kockázatát fokozó elesések száma.
• Az osteoporosis kezelésében használt készítmények hatásossága jelentősen csökken D-vitamin-hiányban.

A csecsemők egészsége és a D-vitamin kapcsolata

A D-vitamin-hiányt a gyermekek magas vérnyomásával is kapcsolatba hozták: egy 2018-as tanulmány lehetséges kapcsolatot talált az alacsony D-vitamin-szint, illetve a gyermekek artériás falainak merevsége között. ³¹ Az American Academy of Allergy Asthma and Immunology (AAAAI) szerint a bizonyítékok összefüggést mutatnak az alacsony D-vitamin-expozíció és az allergiás szenzibilizáció fokozott kockázata között ³². Erre jelentenek példát azok a gyermekek, akik közelebb élnek az Egyenlítőhöz, ők ugyanis alacsonyabb arányban mennek kórházba allergia miatt, és kevesebb receptet állítanak ki részükre epinefrin autoinjektorokra. Emellett, körükben a mogyoróallergia is kisebb valószínűséggel van jelen. Az AAAAI kiemel emellett egy tojásbevitellel kapcsolatos ausztráliai vizsgálatot is ³³. A tojás egy gyakori korai D-vitamin-forrás, és azoknál a gyermekeknél, akik csak 6 hónapos koruk után kezdték el fogyasztani, nagyobb eséllyel alakult ki allergia, mint azon gyermekek esetén, akik már 4-6 hónapos koruktól ették. Továbbá, a D-vitamin a glükokortikoidok gyulladáscsökkentő hatását is fokozhatja, ami potenciálisan hasznos szteroidrezisztens asztmában szenvedők számára kiegészítő terápiaként. ³⁴

Az egészséges várandósság és a D-vitamin kapcsolata

Egy 2019-es tanulmányban felvetették, hogy a D-vitamin-hiányban szenvedő várandós nők a preeklampsziára és a koraszülésre vonatkozóan nagyobb kockázatnak vannak kitéve. ³⁵ Emellett, az orvosok a D-vitamin-szintet a terhességi cukorbetegséggel és a várandós nők bakteriális vaginózisával is összefüggésbe hozták. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy egy 2013-as kutatás a terhesség alatti magas D-vitamin-szintet az első két életévre vonatkozóan, a gyermekek megnövekedett ételallergia-kockázatával is társította. ³⁶ Nem kizárt annak a lehetősége, hogy ebben a vizsgálatban a D-vitamin-adagolás negatív hatását a magasabb bevitel által generált relatív A-vitamin-hiány idézte elő ³⁷. A D- és A-vitaminok összetett kapcsolatáról lejjebb, a D-vitamin és az A-vitamin kapcsolata című bekezdés alatt olvashat.

Mennyi D-vitamint érdemes szedni?

Nem lehetséges pusztán táplálkozás útján megfelelő mennyiségű D-vitamint juttatni a szervezetbe, ezért a D-vitamin pótlása mindenki számára nélkülözhetetlen. Továbbá, az ablaküvegen keresztül érkező napfényből sem tud elegendő D-vitaminhoz jutni a szervezet. A vérszint optimális tartományba kerüléséhez szükséges D-vitamin-mennyiséget meghatározhatja az ember életkora, lakóhelye, hogy mennyi időt tölt közvetlenül a napon, és még az év aktuális hónapja is. Arról, hogy miként emelhető meg a D-vitamin szintje a szervezetben, közismert orvosok, például Dr. Hayman és Chris Kresser; valamint magyar orvosok közös ajánlását egyaránt ismertetjük.

Dr. Hayman ajánlása:

1. 25(OH)D-vitamin-szint tesztelést javasol; a normál szint 10-55 ng/ml között van. Ez elegendő az angolkór megakadályozására, azonban a megfelelő egészségi állapothoz kevés. Dr. Hayman véleménye szerint a 40-65 ng/ml 25(OH)D-vitamin-szint elérése szükséges. Emellett lehetséges, hogy a jövőben az optimális tartomány még magasabb értékben kerül meghatározásra.
2. Megfelelő típusú D-vitamin fogyasztása szükséges. A D-vitamin egyetlen aktív formája a kolekalciferol, vagyis a D3-vitamin. Ugyanakkor sok vitaminban és D-vitamin-recepten szerepel a D2-vitamin, de ez a D-vitaminok biológiailag nem aktív formája.
3. Megfelelő mennyiségben szükséges bevinni a D-vitamint. Hiány esetén 3 hónapon át napi 5 000 - 10 000 NE D-vitamin bevitele ajánlott, de kizárólag orvosi felügyelet mellett. A megfelelő D-vitamin-szint fenntartásához pedig napi 2 000 - 4 000 NE D3-vitamin fogyasztása szükséges. Vannak, akiknek célszerű hosszabb távon is magasabb dózisban bevinni, például a D-vitamin receptorok különbségei vagy a sötétebb bőrszín miatt; illetve akkor is, ha valaki északabbra eső szélességi fokon él.
4. A D-vitamin állapotának megfigyelése szükséges egészen az optimális tartomány eléréséig. Magas dózisú D-vitamin szedése - 10 000 NE - esetén a kezelőorvosnak 3 havonta szükséges ellenőrizni a kalcium-, foszfor- és mellékpajzsmirigy-hormon szintjét.
5. Figyelembe kell venni, hogy hiányállapot esetén a D-vitamin pótlása, megfelelő szintjének elérése akár 6-10 hónapot is igénybe vehet. Az optimális D-vitamin-szint elérését követően, a dózis napi 2 000- 4 000 NE-nyi dózisra csökkenthető. ³⁸
6. Javasolt emellett étkezésből is a D-vitamin bevitele, forrásai a következők ³⁸:
7. a) Halmájolajok, mint például a tőkehalmáj olaja. Egy evőkanál 1360 NE D-vitamint tartalmaz.
8. b) A főtt vadlazac 100 grammjából 360 NE D-vitamin vihető be.
9. c) A főtt makréla D-vitamin tartalma 345 NE 100 grammonként.
10. d) 50 gramm olajos szardínia-konzervben 250 NE D-vitamin található.
11. e) Egy egész tojás pedig 20 NE D-vitamint tartalmaz.

Chris Kresser ajánlása:

Chris Kresser saját szakirodalmi értékelései és klinikai tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a 25(OH)D legmegfelelőbb tartománya 35-60 ng/ml körül található. Emellett azonban hangsúlyozza, hogy egyes népcsoportok közt jelentős eltérések lehetnek. Autoimmun betegségben szenvedők számára például kissé magasabb lehet az optimális tartomány, 45-60 ng/ml, a D-vitamin immunszabályozó hatásainak minimalizálása érdekében. A D-vitamin-szintjének optimalizálására Kresser a következőket javasolja:

1. A vitaminpótlás a 25(OH)D-szintnek megfelelően ajánlott.
2. a) 20 ng/ml alatt UV-expozíció, tőkehalmáj-olaj, illetve D-vitamin kiegészítők kombinációja szükséges.
3. b) 25-35 ng/ml között tanácsos a PTH-szint vizsgálata. Amennyiben megfelelő mértékben elnyomott, azaz kevesebb, mint 30 pg/ml, szükségtelen a D-vitamin szintjének kiegészítése.
4. c) 35-50 ng/ml között, a megszokott étrend és életmód folytatása javasolt a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása érdekében.
5. d) 50 ng/ml érték felett szükséges csökkenteni a D-vitamin-kiegészítőket, és meg kell győződni arról, hogy megfelelő mennyiségben, más zsírban oldódó vitamin is bevitelre kerül a toxicitás elleni védelem érdekében.
6. 3-4 hónap elteltével szükséges az újratesztelés. Amennyiben nem megfelelő a D-vitamin-szint, ennek megfelelően szükséges az étrend, az életmód vagy a fogyasztott étrend-kiegészítők módosítása. Ezután, további 3-4 hónappal később, ismét ellenőrizni kell a 25(OH)D-vitamin-szintet.
7. A D-vitamin-bevitelének elsődleges forrása a napfény és az UV-expozíció legyen. Számos előnye kihasználható a napfénynek azon túl is, hogy D-vitamint termel, és így csökken a mérgező szint elérésének kockázata. 15-30 percet érdemes minden nap a napon tartózkodni; vagy annak az időtartamnak a felét, amely alatt a bőr rózsaszínre változik. A fényvédők azonban blokkolják a D-vitamin-termelést és minden más jótékony fényterméket, amely a bőrben UVB-sugárzás hatására termelődne.
8. A toxicitás elleni védelem érdekében más mikro-tápanyagokra is szükséges odafigyelni. A csukamájolaj például kiváló A- és D-vitamin-forrás, míg a tisztított vaj, azaz a ghí megfelelő forrása a K-vitaminnak. Az édesburgonya, a banán, az útifűmag, illetve az avokádó pedig egyaránt jelentős mennyiségű káliumot tartalmaznak. Fontos emellett a magnézium kiegészítése is, mivel a talaj kimerülése miatt igen nehéz megfelelő mennyiségű mikroelemet pusztán a táplálkozás útján bevinni a szervezetbe. ³⁹

McCullough megfigyelései:

Az USA-ban, az Ohio állambeli Cincinnatiban található a Summit Behavioral Healthcare (SBH), egy 291 ágyas állami pszichiátriai kórház. 2011. júliusa óta, a kezelőorvos választása szerint 5 000 NE vagy 10 000 NE D3-vitamin-kiegészítőt kapnak a betegek. Az intézmény megállapítása szerint, a D-vitamin kiegészítése még ebben a mennyiségben is biztonságos és hatásos, hosszabb ideig alkalmazva is, akár a 25(OH)D-vitamin-szint 202 ng/ml értékig, 10 000 NE/nap D3-vitamin-pótlás esetén. ⁴⁰ Mivel sok beteg tartózkodik hosszabb ideig a kórházban, így gyakran kapnak akár hónapokon át D3-vitamint; míg a betegek 43%-át akár egy éven át, vagy annál is hosszabb időn keresztül is kezelik. A páciensek jelentős részénél D-vitamin-hiányt vagy D-vitamin-elégtelenséget állapítanak meg a felvételkor. ⁴⁰ Két okból választották a 10 000 NE/nap maximális napi D-vitamin-bevitelt: 1. A hiperkalcémiával kapcsolatos tanulmányok szigorú áttekintése után ezt még biztonságos mennyiségnek találták. 2. Azt vették alapul, hogy a szervezet természetes körülmények között naponta, akár hosszabb időn keresztül is 10 000 - 25 000 NE D-vitamint állít elő, ha a bőrt megfelelő napsugárzás éri. Eszerint a 10 000 NE mennyiség biztonságosnak tekinthető. ⁴⁰ A kutatás emellett biztonságosnak találta a napi rendszerességgel, hosszabb időn át szedett 20 000 - 60 000 NE D-vitamin-bevitelt is, amely esetben a 25(OH)D-vitamin-szint eléri a 384 mg/dl értéket. Ennek alapján, a jelenleg biztonságos felső határként meghatározott 100 ng/ml 25(OH)D-vitamin-szintnél magasabb érték esetén sem találtak bizonyítékot, hogy toxikus lenne. Nem találtak továbbá különbséget az általános szérum kalcium-szinteken a D-vitamint szedő vagy nem szedő betegeknél; illetve nem történt egyetlen D-vitamin által kiváltott hiperkalcémia sem. ⁴⁰ Az említett magasabb dózisú bevitelt a klinikán kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazzák. Magyar ajánlás szerint a biztonságosan bevehető napi legnagyobb mennyiség 4 000 NE D-vitamin. Amennyiben valaki ennél magasabb dózis szedését tervezi, javasolt, hogy a kezelőorvos felügyelete mellett tegye. ⁴⁰

Hazai konszenzus:

1. Magyarországon márciustól októberig, naponta 15 percen át, 10-15 óra közötti direkt napsugárzásnak szükséges érintenie az arcot és a fedetlen végtagokat a megfelelő D3-vitamin-termeléshez. Késő ősztől kora tavaszig azonban a napsugárzás mértéke nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin-termeléshez.
2. A szoláriumok adta UV-A-sugárzás nem alkalmas arra, hogy D3-vitamint képezzen.
3. A táplálékok alacsony D-vitamin-tartalma miatt nem dietetikai kérdés a D-vitamin-ellátottság.
4. D-vitamin pótlására a D3-vitamin előnyösebb, mint a D2-vitamin.
5. Hosszú felezési ideje miatt a D-vitamin pótlása nemcsak napi adagolással lehetséges, hanem heti-havi bevitellel is biztosítható. Ez hetente egyszer 14 000 NE, vagy havi egyszeri adagban 60 000 NE D-vitamin beszedését jelenti.
6. A túlsúly növeli a D-vitamin-szükségletet.
7. Az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása az UV-B-sugárzás hatására történő termelés.
8. A D-vitamin szintéziséhez szükséges napi 10-30 perces, a testet és a felszín 15%-át - arc, karok, vállak - érintő napsugárzás, az UV-B-sugárzás erősségétől függően, nem növeli a bőrrákok kockázatát. Az ennél hosszabb időn át, fényvédelem nélkül történő, főként a bőr leégéséhez vezető napozás azonban nem ajánlható.
9. 18 év feletti, nem elhízott felnőttek számára napi 1 500 - 2 000 NE D-vitamin bevitele javasolt a D-vitamin-hiány megelőzése érdekében. A napi biztonságosan bevehető legnagyobb mennyiség 4 000 NE.
10. Csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE, kisiskolás korban napi 1 000 NE, kamaszkorban 2 000 NE gyógyszerészeti körülmények közt gyártott D-vitamin szedése javasolt ősszel és télen, amikor nem éri a bőrt elegendő napfény.
11. Laborvizsgálat eredményeként a 75 nm/l-es szint fogadható el normál tartománynak. A téli hónapokban napi 2 000 NE D3-vitamin fogyasztása javasolt, ami elegendő a normál tartomány fenntartásához. D-vitamin-hiány, illetve bizonyos betegségek esetén szükséges lehet ennél nagyobb mennyiség bevétele, úgynevezett telítődózis adása is, orvosi felügyelet mellett. ^1–2

Kinek-mennyi D-vitamint kell szednie a tudományos ajánlások alapján?

A D-vitamin túladagolás okai és tünetei

Rendkívül ritka a D-vitamin túladagolása, ami legtöbbször ipari balesetben fordul elő. ¹ Jellemzően inkább a túl kevés D-vitamin ellensúlyozására nincs felkészülve a szervezet; vagyis a túl alacsony D-vitamin-szint az, amelyet nem tud kompenzálni. Toxikus hatású D-vitamin-bevitelt szélsőséges esetben nagydózisú D-vitamin-kiegészítők okozhatnak, vagyis nem az étrend, illetve a napfényen való tartózkodás. Ennek oka, hogy a szervezet képes a napfény által előállított D-vitamin-mennyiség szabályozására, a vitamindúsított ételek pedig eleve nem tartalmaznak nagy mennyiségben D-vitamint. ⁴¹ A napi 20 000 NE D-vitamint szedő felnőttek a vér 25(OH)D-szintjét 60-80 ng/ml-es tartományban tartják. Ilyen beviteli mennyiség esetén nem észleltek toxicitást ⁷. Az Amerikai Endokrin Társaság D-vitaminnal kapcsolatos gyakorlati következtetései arra jutottak, hogy a D-vitamin toxicitása 150 ng/ml 25(OH)D-szint alatt nem állapítható meg. Általában akkor észlelhető D-vitamin-toxicitás, amelyet a hiperkalcémia, vagyis magas kalcium-szint, hiperfoszfatémia, vagyis magas foszforszint, illetve a mellékpajzsmirigy-hormon magas szuppressziója jellemez, ha a D-vitamin-bevitel hónapokon, esetleg éveken át túlzottan magas - napi 50 000 NE és 1 millió NE tartományban mozog ^{4, 6, 13}. Ez nagyságrendekkel magasabb érték, mint ami a hivatalos magyar ajánlásban szerepel, (lásd: lejjebb). Magyar konszenzus:

• A D3-vitamin toxikus adagja napi 10 000 NE felett van, hónapokon át szedve.
• A D3-vitamin biztonságos adagja napi 4 000 NE egy felnőtt ember számára. ¹

A D-vitamin-kiegészítők többféle gyógyszerrel is kölcsönhatásba léphetnek, ehhez az American National Institutes of Health weboldala több példát is közölt ³⁰.

A D-vitaminnal kapcsolatos kutatások problémái

Néha úgy érezhetjük, hogy a D-vitaminnal kapcsolatban ellentétes információkkal, ajánlásokkal találkozunk. Ezért is lényeges minden információt annak kontextusában értelmezni: ehhez adhat segítséget a magyar állásfoglalás, ¹ illetve egy, a D-vitamin-kutatását összefoglaló, angol nyelvű cikk is. ⁴ Fontos felismerni a kutatás értelmezéséhez a vizsgálat tervezésében és módszertanában fellelhető korlátokat. A D-vitamin kutatásával a kapcsolatban a legfontosabb kérdések a következők:

1. Megfigyelési tanulmányról van-e szó, amely csupán asszociációk kimutatására képes; vagy randomizált kontrollált vizsgálat (RCT), amely általában kiegyensúlyozza az ismeretlen zavaró változókat?
2. Milyen módszerrel mérték a D-vitamin-bevitelét? A 25(OH)D-vitamin-szintet a D-vitamin bevitel proxy indikátorának tekintették?
3. Milyen előnyök kerültek kimutatásra a D-vitaminnal kapcsolatban? Az elért szérum-25(OH)D-vitamin-szint számított; vagy egy speciális klinikai kimenetel? Elsődleges célja volt-e a vizsgálatnak az eredmény értékelése?
4. Minden helyzetben a 25(OH)D a legmegfelelőbb a D-vitamin-státusz megítélésére? ⁹

A néhol ellentétes eredmények okaira egy új tanulmány világít rá. Az, hogy a vizsgált egyén mennyire képes hasznosítani a D-vitamint, attól függ, hogy, egyrészt, milyen hatásfokkal képes a D-vitamint aktív metabolit formájába átalakítani, másrészt az 1,25(OH)2D interakciójától annak receptoraival. Emiatt rendkívül nehézkes és nagyban függ a vizsgálat körülményeitől a D-vitamin-bevitel, illetve a hozzá kapcsolódó egészségügyi hatások közti összefüggések feltérképezése is. ⁴²

Egyéb összefüggések a D-vitamin-bevitellel kapcsolatban

A D-vitamin és a napsütés

Meglehetősen gyakori probléma a D-vitamin-hiány, még a napsütéses éghajlatokon, illetve nyáron is – ez annak köszönhető, hogy az emberek sokat tartózkodnak beltérben, amikor pedig a szabadban időznek, ruhákkal fedik el a bőrüket, illetve fényvédőket használnak. ¹¹ Rendelkezésre álló adatok alapján az UVB-sugárzás erősségétől függően, napi 10-30 perces, a testfelszín 15%-át – karok, arc, illetve vállak – érintő napsugárzás szükséges a D-vitamin szintéziséhez ^43–44. Ez az időtartam a bőrrák kockázatát még nem növeli; az ennél hosszabb időtartamú, főként a bőr leégéséhez vezető napozás azonban nem ajánlható. A fokozódó bőrrák-kockázaton felül azért sem ideális a túlzásba vitt napozás, mert az egyszeri nagyobb napsugárzás-behatás nem jár együtt lényegesen magasabb mennyiségű D-vitamin-termeléssel. ^{1, 45} A D-vitamin-hiány fokozottan fenyegeti az idősebb generációkat. Amellett, hogy ők eleve kevesebb időt töltenek a napon, a bőrükben is sokkal csekélyebb számú „receptor” található, amely a napfényt D-vitaminná alakítaná. Továbbá, az étrendjükben sincs elegendő D-vitamin; ha mégis, akkor pedig az öregedő vesék miatt okozhat gondot a D-vitamin felszívódása. Ennek megfelelően, 65 évnél idősebb emberek esetén problémás lehet a D-vitamin hasznossá alakítása, így ebben a korosztályban a D-vitamin-hiány kockázata nagyon magas. ⁴⁶

A D-vitamin és a túlsúly

A napfény hatására termelődő D3-vitamin feleslegessége esetén a zsírszövetekben raktározódik, a tartalékot pedig a téli időszakban használja fel a szervezet, amikor kevés D3-vitamin termelődik a bőrben. Megállapították, hogy az elhízott, gyomor-bypass-műtéten átesett betegektől származó hasi zsírban 4-400 ng/g D2 és D3-vitamin található átlagosan. Ezért elhízott emberek esetén a zsír gátló hatású lehet a D-vitamin számára, növelve a D-vitamin-hiány kialakulásának kockázatát ⁴⁷. Megfigyelték emellett azt is, hogy amikor nem elhízott és elhízott alanyoknak szájon át 50 000 NE D2-vitamint adagoltak vagy szoláriumban szimulált napfénynek tették ki őket, az elhízottak esetén a D-vitamin-koncentráció a vérben legfeljebb 50% volt a nem elhízott személyek véréhez képest. ^48–49 Egy tanulmány szerint a BMI jobb mérőszám az abszolút testtömeggel szemben annak meghatározására, hogy mely testtömeg-csoportokhoz mekkora D-vitamin-dózisra van szükség a specifikus szérum 25(OH)D-célok elérése érdekében. Javaslatuk alapján 2-3-szoros D-vitamin-kiegészítés szükséges a túlsúlyosak számára, és 1,5-szer nagyobb a túlsúlyos személyek esetében a normál tömeggel bíró személyekhez képest. ⁷

A D-vitamin-szükséglet egyénileg változó. Befolyásoló tényezői az életkor, a lakhely, a napon töltött idő, illetve a bőrszín is.

A D-vitamin és a K-vitamin kapcsolata

Állatokon, illetve embereken végzett kutatások alapján, amiket genetikai, molekuláris, sejtes, illetve humán vizsgálatok is alátámasztanak, mind a D-, mind pedig a K-vitamin optimális koncentrációja jótékonyan hat a szív- és érrendszer egészségére. A jelenlegi bizonyítékok azt sejtetik, hogy a D- és a K-vitamin együttes kiegészítése hatékonyabb lehet kizárólag a D-vitamin vagy kizárólag a K-vitamin fogyasztásánál a csontok, illetve a szív- és érrendszer egészségének megőrzéséhez. ⁵⁰ Bemutatták 2007-ben, hogy nagy dózisban szedve a D-vitamin K-vitamin-hiányhoz vezethet. Ugyanakkor, arra további kutatások szükségesek, hogy ez az elmélet megerősíthető legyen. ⁵¹ Tudósok mai napig vizsgálják a D-vitamin és a K-vitamin kapcsolati funkcióit. Egymásra gyakorolt hatásuk még nem teljesen tisztázott, ugyanakkor lényeges, hogy megfelelő mennyiségű D- és K-vitamin kerüljön az étrend útján bevitelre, hiszen mindkettőre alapvető szüksége van a szervezetnek. ⁵²

A D-vitamin és az A-vitamin kapcsolata

Gyakran vizsgálják az A- és a D-vitamin immunválaszra gyakorolt hatását, azonban a két vitamint együttesen ritkán tanulmányozzák. Annak ellenére is, hogy jól tudjuk, a két vitamin együtt számos sejtfunkciót befolyásol, egymással szoros összefüggésben állnak, valamint keresztszabályozhatók is. ⁵³ A D-vitamin és a tüdőrák megelőzésének kockázatára vonatkozó adatok korlátozott mértékben állnak rendelkezésre a magas kockázatú népcsoportok esetén. Az A-vitamin, vagyis a retinol döntő szerepet játszik a tüdő fejlődésében, illetve a sejtek differenciálódásában és a D-vitamin jelútjában is ⁵⁴. Az étrendből és kiegészítőkből származó A-vitamin-bevitel segítheti a D-vitamin tüdőrák-megelőzési képességét a dohányzó emberek körében. ⁵⁵ Az alacsony csontsűrűség (BMD), illetve a magas A-vitamin-bevitel összefüggéséről ellentmondásosak a rendelkezésre álló adatok. Egy keresztmetszeti vizsgálat eredménye szerint, az A-vitamin-bevitel mindaddig nem befolyásolja a csontsűrűséget, amíg a szérum-25(OH)D-vitamin-szint mérsékelt, 20-30 ng/ml szinten marad ⁵⁶. A D-és A-vitaminok közös nukleáris receptorokon dolgoznak ⁵⁷, egyikük magas bevitele a másik hiánytüneteit idézheti elő – ez is állhat az A-vitamin csontsűrűséget csökkentő hatása mögött D-vitamin-hiány esetén. ⁵⁸ Az A-vitamin egy fontos metabolitja a retinsav, amely kulcsszerepet tölt be a nyálkahártya-immunitásban, a T-sejtek egy alcsoportjának differenciálódásában, amelyek a gyulladásos reakciók visszaszorításában töltenek be fontos szerepet. ⁵⁹

A D-vitamin és a magnézium kapcsolata

Nehéz a krónikus magnéziumhiány szűrése, mivel a mai napig nem áll rendelkezésre egyszerű és pontos laboratóriumi vizsgálati lehetőség a test teljes magnézium-állapotának meghatározására. A magnézium a D-vitamin-anyagcseréhez elengedhetetlen, de egy nagyobb adag D-vitamin bevitele előidézheti a magnézium súlyos kiürülését. A magnézium megfelelő kiegészítését a D-vitamin-terápia fontos szempontjának kell tekinteni ⁶⁰. Például, az alacsony étrendi magnézium-bevitel megakadályozhatja a 25(O)HD-ra adott PTH-választ. ¹⁶

A képen a D-vitamin néhány étrendi forrása

A D-vitamin és a koronavírus

Az akut légúti fertőzések megelőzésében vagy kezelésében a D-vitamin lehetséges szerepe iránti érdeklődés egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza. Ekkor a közönséges megfázás okozta munkahelyi hiányzások csökkentésére a tőkehalmáj-olaj esetleges hatásait vizsgálták. Később, a 2007-2020. között végzett randomizált, kontrollált vizsgálatok metaanalízisei feltárták a D-vitamin védőhatásait akut légúti fertőzések ellen. Fontos megemlíteni, hogy ezek mérsékelt, nagy heterogenitással rendelkező hatások. ⁶¹ A súlyos lefolyású COVID-19 és a D-vitamin-hiány kockázati tényezőinek szembetűnő átfedései miatt, beleértve az elhízást, az idősebb kort, illetve a fekete vagy ázsiai etnikai származást, megszületett az a feltételezés, hogy a D-vitamin-pótlás ígéretes megelőző vagy terápiás eszköz lehet a COVID-19 esetén. ⁶² Jogos a feltételezés, hogy a D-vitamin kedvezően modulálja a SARS-CoV-2 válaszait, mind a COVID-19 korai viraemiás, mind pedig a későbbi szisztémás gyulladásos szakaszában. Régóta ismert tény, hogy a D-vitamin metabolitjai támogatóan hatnak a veleszületett vírusellenes metabolizmusokra. A D-vitamin SARS-CoV-2-re adott válaszaival, illetve gyakorolt hatásaival kapcsolatos laboratóriumi adatok azonban kevésbé ismertek. Egy tanulmány a SARS-CoV-2-vel fertőzött emberi orrhámsejtekben az 1,25(OH)2D, azaz az aktív D-vitamin (D-hormon) -gátló hatásáról számolt be. ⁶³ Egy 489 beteget vizsgáló tanulmány azt állapította meg, hogy 1,77-szeres annak a valószínűsége, hogy egy betegnek pozitív legyen a COVID-tesztje akkor, ha feltételezhetően D-vitamin-hiányos. ⁶⁴ Egy másik vizsgálatban idős betegeknek közvetlenül a COVID-19 betegség kialakulása előtt vagy közben adtak D3-vitamin-kiegészítőket. A D3-vitamin-kiegészítőket szedők 82,5%-ban élték túl a fertőzést, míg a kontrollcsoportban a túlélési arány csak 44,4%-os volt. ⁶⁵ Mindezek mellett azt is kimutatták, hogy a D-vitamin az immunpatológiai gyulladásos reakciókat szabályozza a légúti fertőzések összefüggésében. Ezeket a hatásokat a renin-angiotenzin-rendszer (RAS) szabályozása közvetítette egy állatmodellben ⁶⁶. Ennek a megállapításnak fokozott jelentősége van a COVID-19 kapcsán, ahol a RAS-rendszer túlzott aktivációja együtt jár egy rossz prognózissal. ⁶² Számos kórházi vizsgálatot is regisztráltak, ám két okból is kihívást jelenthet a D-vitamin-kiegészítés hatásainak kimutatása súlyos COVID-19 esetén. Az első ezek közül, hogy a betegek általában a vírus késői, szisztémás gyulladásos stádiumában kerülnek kórházba, amikor már túl késő lehet számukra a D-vitamin-kiegészítés által kiváltott vírusellenes hatás. Másodszor pedig, nehéz kimutatni a dexametazonon felüli mikrotápanyag-hatást, amely erős gyulladáscsökkentő hatású, és súlyos betegségek esetén standard gyógyszernek számít. ⁶² Orvosi szemszögből javasolható a D-vitamin-fogyasztás a napi ajánlott beviteli érték eléréséig, amivel potenciálisan sokat lehet nyerni. Az ajánlások a D-vitamin csont- és izom-egészségre gyakorolt előnyein alapulnak, és azokban a népcsoportokban, ahol gyakori a D-vitamin hiánya, csökkentheti a COVID-19 lefolyásának súlyosságát. ⁶² Magyarországi, D-vitaminnal kapcsolatos ajánlás szerint súlyos COVID-19 betegség ideje alatt napi 12 000 NE, utána pedig napi 4 000 NE-t szükséges kapnia a betegnek a kórházi tartózkodás ideje alatt. Ezzel beviteli a mennyiséggel telítik a beteg D-vitamin-raktárát. ² A koronavírus megbetegedést a betegség aktív szakaszának lezajlása után fennmaradó, akár hónapokig tüneteket okozó poszt COVID szindróma miatt is érdemes megelőzni. A koronavírus megelőzését segítő mikrotápanyagok, D-vitamin, A-vitamin, szelén, melatonin szerepéről koronavírus cikkünkben lehet olvasni.