Mi a D-vitamin?

Összefoglalás 

 

  • Csupán táplálékkal, valamint szoláriummal nem lehetséges elégséges D-vitamint bevinni, ahogyan akkor se termel a szervezetünk D-vitamint, ha csak az ablakon keresztül éri a bőrünket a napfény. 

  • 2012-es magyar ajánlás szerint 18 éven felüli, nem elhízott felnőttek számára napi 1500-2000 NE D3-vitamin bevitel javasolt a D-vitamin hiány megelőzésére, a napi biztonságosan bevehető legnagyobb mennyiség pedig 4000 NE. D-vitamin hiány kezelésére esetén a hiány nagyságának megfelelő D3-vitamin pótlás javasolt. Az egyszerre biztonságosan bevihető maximális dózis hiány esetén 50 000 NE. [1]

  • Kimutatták, hogy mi az a D-vitamin mennyiség, amely a bármilyen okból bekövetkezett halálozást csökkenti, [2]–[4] ami 40-60 ng/ml, melyhez 4000-6000 NE D-vitamin szükséges naponta [5]. Ez egy magasabb érték mint a hivatalos magyar ajánlás.

  • A normál testsúlyú emberekhez képest másfélszer nagyobb D-vitamin bevitel ajánlott a túlsúlyosaknál, míg az elhízottak számára 2-3-szor nagyobb bevitel tanácsos a normál testsúlyúakhoz viszonyítva. [6]

  • Magyarországon a beeső napfény szöge miatt az UV­B besugárzás körülbelül október végétől március elejéig nem alkalmas D-­vitamin szintetizálására, ebben az időszakban szájon át történő D-­vitamin­bevitel aján­lott, melyre a D3-vitamin előnyösebb, mint a D2-vitamin. [1]

  • Nincs bizonyíték a 25(OH)D-vitamin-szint szűrésének előnyére a tünetmentes populáció körében. A D-vitamin szint mérése vérvétellel tehát nem indokolt. [7]

  • A D­-vitamin túladagolás nagyon ritka, a  legtöbbször ipari balesetben fordul elő. A túl kevés D-­vitamin ellensúlyozására van inkább kevésbé felkészülve a szervezet, és ez számos problémát okozhat. Az őszi-téli időszakban Magyarországon az emberek 90-95%-ánál D-vitamin hiány alakul ki. 

 


 

Mi a D-vitamin?

A vitaminok alapvető tápanyagok. A test nem tudja előállítani őket, vagy pedig nem megfelelő mennyiségben állítja elő őket ahhoz, hogy az egészségre gyakorolt ​​negatív következmények vagy betegségek megelőzhetők legyenek. Ezért elengedhetetlen a vitaminpótlás táplálékkal és/vagy táplálékkiegészítőkkel. 

 

A D-vitamin a négy zsírban oldódó vitamin (A, D, E és K) egyike. Zsírban oldódó vitaminként, a szervezet tárolni tudja, a vízben oldódó vitaminokkal ellentétben.  

 

A D-vitaminnak két formája létezik: D2 és D3. A D2-vitamin, más néven ergokalciferol, vitamindúsított ételekből, növényi élelmiszerekből és vény nélkül kapható táplálékkiegészítőkből vihető be. A D3-vitamin, más néven kolekalciferol, vitamindúsított ételekből, állati eredetű élelmiszerekből (zsíros halak, tőkemájolaj, tojás és máj), és táplálékkiegészítőkből származik, és ha a napsütés hatására a bőrt ultraibolya (UV-B) sugárzás éri, a szervezetben D3-vitamin termelődik. 

 

Szerkezetileg a D2- és a D3-vitamin eltér. A szervezetben megtalálható aktív formája, a D3-vitamin, vagyos a kalcitrol hasonlóságot mutat más hormonokkal (ösztrogén, kortizol és tesztoszteron). Sokan úgy vélik, hogy a D-vitamint hormonként kell besorolni, egyesek elfeledett neuroszteroidnak nevezik. 

 

A D-vitamin hiány egészségügyi következményei messze túlmutatnak az angolkóron és azokon a problémákon, amik más vitaminhiányoknál előfordulhatnak. [8]

Mi a jó D-vitamin szint?

 

“A magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin hiányos – ez a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által elvégzett első, országos, reprezentatív D-vitamin-szint mérő kutatás legfontosabb megállapítása, amelyet 2013 szeptember 21-én hoztak nyilvánosságra a D-vitamin konszenzus elnevezésű szakmai konferencián. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kora tavaszi hónapokban a magyar felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje 16 ng/ml, ami körülbelül a fele a normál értéknek. A szakember szerint az adatok aláhúzzák a D-vitamin konszenzusban résztvevő 15 orvosszakmai szervezet ajánlását, amely szerint a D-vitamin pótlására feltétlenül szükség van az őszi-téli hónapokban.“  [9]

 

Az Egyesült Államok Endokrin Társasága a D-vitamin-hiányt 20 ng/ml vagy kevesebb szérum-25(OH)D-vitamin-szintben javasolta megállapítani. D-vitamin elégtelenség mondható ki 21-29 ng/ml között, míg a D-vitamin megfelelő szintje 30 ng/ml vagy magasabb értéknél megfelelő, gyermekek és felnőttek esetében egyaránt. Javaslatuk szerint tehát 30 ng/ml szérum 25(OH)D-vitamin-szint elérése szükséges ahhoz, hogy elkerüljük a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos kockázatokat [10], [11]. És 40-60 ng/ml 25-OH-D-vitaminszint fenntartása ideális. [3].

  

Megállapításra került az is, hogy a fehér bőrű betegek körében, akiknek a 25(OH)D értéke < 20 ng/ml volt, nagyobb volt a bármilyen okból bekövetkezett halálozás, mint a 20-50 ng/ml közötti 25(OH)D-vitamin-szinttel rendelkező betegeknél. A fehér betegeknél az alacsony 25 (OH)D-értékekhez kapcsolódó halálozás továbbá nagyobb volt, mint a nem fehér betegeknél. A 25(OH)D > 50 ng/ml értékek viszont nem jártak a bármilyen okból bekövetkező halálozás fokozott kockázatával. [12]

Hogyan mérjük a D-vitamin szintet?
 

Korábban a D-vitamin hiányt akkor állapítottak meg, ha csontbetegség jelei voltak kimutathatóak, rachitis vagy osteomalacia formájában. Ma a szervezet D-vitamin szintjét 25(OH)D-vitamin szérumszint mérésével határozzák meg. D-vitamin hiány által okozott csontbetegségek 10 ng/ml alatti 25(OH)D érték alatt fordulnak elő. 

 

Ugyanakkor, hozzá kell tenni, hogy a D-vitamin-hiány vagy -elégtelenség pontos meghatározása a 25(OH)D-vitamin szérumszint alapján vitatott. [7]

 

A D-vitamin megfelelő adagban történő rutinszerű kiegészítésével a veszélyeztetett csoportok számára szükségtelenné válhat a D-vitamin-elégtelenség vizsgálata. Továbbá, nincs bizonyíték a 25(OH)D-vitamin-szint szűrésének előnyére a tünetmentes populáció körében. [7]



 

Mik a megfelelő D-vitamin szint előnyei?

 

A D-vitaminnak számos szerepe van a szervezet megfelelő működésében: 

 

  • elősegíti az egészséges csontokat és fogakat

  • támogatja az immunrendszer,  az agy és az idegrendszer egészségét

  • szabályozza az inzulinszintet, és segítséget nyújt a cukorbetegség kezelésében

  • támogatja a tüdőfunkciót és a szív- és érrendszeri egészséget

  • befolyásolja a rák kialakulásában szerepet játszó gének expresszióját [13] [14]

 

Az alábbiakban ezekről az előnyökről részletesebben lehet olvasni. 

 

A D-vitamin betegségmegelőző szerepe

 

Az elsődleges előnyök mellett a kutatások szerint a D-vitamin szerepet játszhat a következőkben is:


 

  • A sclerosis multiplex kockázatának csökkentése egy 2006-os tanulmány szerint. [12]

  • A szívbetegség kialakulásának valószínűségének csökkentése egy 2008-as tanulmány alapján. [15]

  • segít csökkenteni az influenza kialakulásának valószínűségét egy 2010-ben publikált kutatás szerint. [16]

  • A meglévő kutatások 2018. évi áttekintése kettős eredményre jutott [17]. Egyes tanulmányok azt találták, hogy a D-vitamin védőhatással rendelkezik az influenzavírus ellen. Viszont, más vizsgálatokat megállapítása szerint a D-vitamin nem volt ilyen hatással az influenzára és az influenza kockázatára. Ezért további kutatásokra van szükség a D-vitamin influenza elleni védőhatásának megerősítéséhez.

 

A D-vitamin betegségmegelőzésben betöltött szerepét mutatja húsz magyar orvos állásfoglalása is, amely az Orvosi hetilapban jelent meg, "Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében" címen [1]:

 

  • A D-vitamin mind az adaptív, mind a természetes immunválasz fontos autokrin regulátora.

  • A D-vitamin-hiánynak szerepe van az autoimmun betegségek patogenezisében.

  • Megfelelő D-vitamin-pótlás immunregulatorikus hatása révén az autoimmun betegségek szupportív kezelésében kedvező hatású. Elsődleges profilaxisként alkalmazva csökkentheti az autoimmun betegségek kialakulásának veszélyét.

  • Nem tisztázott azonban, hogy humán autoimmun betegségekben ugyanolyan dózissal pótolható-e, illetve korrigálható-e a D-vitamin-hiány, mint más kórképek és egyébként egészséges egyének esetében, illetve az, hogy milyen D-vitamin-szint szükséges ahhoz, hogy autoimmun betegség ne alakulhasson ki, vagy ha kialakult, akkor a tüne- tek csökkenjenek.

  • Mindezek alapján autoimmun betegekben javasolt a 25(OH)D-vitamin mérése különösen az őszi–téli időszakban. Javasolt megfelelő és ellenőrzött szubsztitúció, valamint gyakran aktiválódó autoimmun betegség, tartós kortikoszteroidigény esetén nemcsak terápiás, hanem profilaktikusan alkalmazott D-vitamin adása is.



 

A D-vitamin csökkenti a depressziót

 

Egy kutatás szerint a D-vitamin fontos szerepet játszhat a hangulat szabályozásában és a depresszió megakadályozásában. A  tanulmányban a tudósok azt találták, hogy a depresszióban szenvedők, akik D-vitamin-kiegészítőket kaptak, tüneteik javulását észlelték [18]. Egy másik tanulmány szerint, melyben fibromyalgiában szenvedőket vizsgáltak, a kutatók azt állapították meg, hogy a D-vitamin-hiány gyakoribb azoknál, akik szorongást és depressziót is tapasztalnak. [19]



 

A D-vitamin segít a fogyásban

 

A naponta kalcium- és D-vitamin-kiegészítőket szedők nagyobb súlyfelesleget tudnak leadni, mint a placebót kapók. A tudósok szerint a megnövelt kalcium és D-vitamin étvágycsökkentő volt. [20] Egy másik tanulmányban azon túlsúlyos emberek körében, akik napi D-vitamin-kiegészítőt szedtek, javultak a szívbetegség kockázati mutatói. [21]



 

Egészséges csontok

 

A D-vitamin jelentős szerepet játszik a kalcium szabályozásában és a vér foszforszintjének fenntartásában. Ezek a tényezők létfontosságúak a csontok egészségéhez. [22] D-vitaminra van szükség ahhoz, hogy a belek stimulálják és felszívják a kalciumot, és visszaszerezzék azt a kalciumot, amelyet egyébként a vesék választanának ki. A gyermekek D-vitamin-hiánya angolkórt okozhat, ami a csontok megpuhulása miatt erősen meghajlott megjelenéshez vezet. Hasonlóképpen, felnőtteknél a D-vitamin hiány osteomalaciaként vagy a csontok lágyulásaként jelentkezik. Az osteomalacia gyenge csontsűrűséget és izomgyengeséget eredményez. [23]

 

Hazai konszenzus [1]:

 

  • Az ajánlásokban javasolt kalciumbevitel csak normális D-vitamin-szint mellett elegendő.

  • D-vitamin-hiányban csontvesztés alakul ki.

  • Súlyos D-vitamin-hiányban a csontok szerkezete is megváltozik, szélsőséges esetben rachitis/osteomalacia alakul ki.

  • D-vitamin-hiányban a csonttörések kockázatát fokozó elesések száma nő.

  • D-vitamin-hiányban az osteoporosis kezelésében használt készítmények hatásossága jelentősen csökken.

 


 

Egészséges csecsemők

 

A D-vitamin-hiányt összefüggésbe hozzák a gyermekek magas vérnyomásával. Egy 2018-as tanulmány lehetséges kapcsolatot talált az alacsony D-vitamin szint és a gyermekek artériás falainak merevsége között. [24]

 

Az American Academy of Allergy Asthma and Immunology (AAAAI) szerint a bizonyítékok összefüggést mutatnak az alacsony D-vitamin-expozíció és az allergiás szenzibilizáció fokozott kockázata között. [25] Erre példák azok a gyermekek, akik az Egyenlítőhöz közelebb élnek, ők alacsonyabb arányban jelennek meg kórházban allergia miatt, valamint kevesebb receptet állítanak ki részükre epinefrin autoinjektorokra. Továbbá, kevésbé valószínű körükben, hogy mogyoróallergiában szenvednek. 

 

Az AAAAI kiemeli a tojásbevitel egy ausztráliai vizsgálatát is [26]. A tojás gyakori korai D-vitamin-forrás. Azoknál a gyerekeknél, akik csak 6 hónapos koruk után kezdtek el tojást fogyasztani, nagyobb eséllyel alakult ki ételallergia, mint azoknál a gyermekeknél, akik már 4–6 hónapos kortól. 

 

Továbbá, a D-vitamin fokozhatja a glükokortikoidok gyulladáscsökkentő hatását. Ez az előny potenciálisan hasznos szteroidrezisztens asztmában szenvedők számára kiegészítő terápiaként. [27]

Egészséges terhesség
 

Egy 2019-es áttekintés felveti, hogy a D-vitamin-hiányban szenvedő terhes nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve a preeklampszia kialakulásában és koraszülésben. [28] Az orvosok az alacsony D-vitamin szintet a terhességi cukorbetegséggel és a terhes nők bakteriális vaginózisához is kapcsolták. Fontos megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy egy 2013-as tanulmányban a kutatók a terhesség alatti magas D-vitamin-szintet az első 2 életévben a gyermek megnövekedett ételallergia-kockázatával társították. [29]

 

Terhességben a D-vitamin-hiány kockázata nagy. Az ideális D-vitamin-szint fenntartásához legalább napi 2000 NE D -vitamin bevitele javasolt. A nagy adag D-vitaminnal történő egyszeri pótlás (heti 50 000 NE többször) – élettani adatok alapján – jelenleg terhességben nem javasolható. [1]



 

Mennyi D-vitamint szedjünk? 

 

A D-vitamin pótlás mindenki számára elengedhetetlen, mivel táplálékkal nem lehetséges elég D-vitamint a szervezetbe juttatni. D-vitaminhoz szoláriumból, valamint ablaküvegen keresztül érkező napfényből sem jutunk. Ugyanakkor, a vérszint optimális tartományba jutásához szükséges pontos D-vitamin mennyiség függ az egyén életkorától, attól, hogy földrajzilag mennyire északon él, hogy mennyi időt tölt a napon, és még az év aktuális hónapjától is. 

 

Annak kapcsán, hogy miként emeljük meg a D-vitamin szintünket, közismert orvosok, mint Dr. Hayman, és Chriss Kresser, valamint magyar orvosok közös ajánlását mutatjuk be. 



 

Dr. Hayman ajánlása [30]: 

 

  1. 25(OH)D-vitamin-szint tesztelést javasol. A normál szint 10-55 ng/ml között van. Ez az angolkór megakadályozására elég, de kevés a megfelelő egészségi állapothoz. Ahhoz 40-65 ng/ml 25(OH)D-vitaminszint elérése szükséges a véleménye szerint. Elképzelhető, hogy az optimális tartományt a jövőben még magasabb értékben fogják meghatározni. 

  2. Megfelelő típusú D-vitamin fogyasztása szükséges. A D-vitamin egyetlen aktív formája a D3-vitamin (kolekalciferol). Ugyanakkor sok vitaminban és D-vitamin receptben D2-vitamin szerepel, ami nem biológiailag aktív. 

  3. Megfelelő mennyiség szükséges a D-vitaminból. D-vitamin hiány esetén 3 hónapon keresztül napi 5000-10000 NE D-vitamin bevitele szükséges, de kizárólag orvosi felügyelet alatt. A megfelelő D-vitamin szint fenntartásához pedig napi 2000-4000 NE D3-vitamint kell fogyasztani. Néhány ember számára magasabb dózis szükséges hosszútávon, a D-vitamin receptorok különbségei, északabbi szélesség fokon élés, a sok beltéri tartózkodás, és a bőrszín miatt.   

  4. A D-vitamin állapot megfigyelése szükséges az optimális tartomány eléréséig. Magas dózisú D-vitamin szedése (10 000 NE) esetén a kezelőorvosnak háromhavonta ellenőriznie kell a kalcium-, a foszfor-, és a mellékpajzsmirigy hormon szintjét.

  5. Figyelembe kell venni, hogy a D-vitamin “feltöltése” 6-10 hónapot is igényelhet hiányállapot esetén. Ha az optimális D-vitamin szint elérésre kerül, a dózis csökkenthető 2000-4000 NE-re naponta. 

  6. Étkezési D-vitaminok fogyasztása tanácsos. Ezek a következők:

 

  1. halmájolajok, mint például tőkemájolaj. Egy evőkanál (15 ml) tőkemájolaj 1360 NE D-vitamint tartalmaz. 

  2. főtt vadlazac: 100g 360 NE D-vitamint tartalmaz. 

  3. főtt makréla: 100g 345 NE D-vitamint tartalmaz. 

  4. olajos szardínia konzerv: 50g-ban 250 NE D-vitamin van. 

  5. egy egész tojás, amely 20 NE D-vitamint tartalmaz. 



 

Chriss Kresser ajánlása [31]

 

Chirs Kesser saját szakirodalmi értékelése és klinikai tapasztalatai alapján úgy gondolja, hogy a 25(OH)D legmegfelelőbb tartománya 35-60 ng/ml körül van. Azonban hangsúlyozza, hogy a népcsoportok között jelentős eltérések vannak. Autoimmun betegségben szenvedők számára az optimális tartomány kissé magasabb lehet (45–60 ng / ml) a D-vitamin immunszabályozó előnyeinek maximalizálása érdekében. A következőket javasolja a D-vitamin szintjének optimalizálására:

 

  1. A vitaminpótlás a 25(OH)D szint szerint szükséges. 

    1. 20 ng/ml szint alatt UV-expozíció, tőkemájolaj, és D-vitamin kiegészítők valamilyen kombinációja szükséges

    2. 20-35 ng/ml között a PTH-szint vizsgálata tanácsos. Amennyiben a PTH megfelelő mértékben elnyomott (kevesebb, mint 30 pg/ml), D-vitamin szint kiegészítés szükségtelen. 

    3. 35-50 ng/ml között a jelenlegi étrend és életmód folytatása javasolt a megfelelő D-vitaminszint fenntartása érdekében. 

    4. 50 ng/ml érték felett csökkenti kell a D-vitamin kiegészítőket, és meggyőződni arról, hogy megfelelő mennyiségű más zsírban oldódó vitamin is bevitelre kerül a toxicitás elleni védelem érdekében

  2. Újratesztelés szükséges három-négy hónap elteltével, hogy a megfelelő D-vitamin szint elérésre, vagy megtartásra került-e. Ha nem, akkor ennek megfelelően kell módosítani az étrendet, életmódot vagy étrend-kiegészítők fogyasztását, és további három-négy hónap múlva ismét ellenőrizni kell a 25(OH)D-vitamin-szintet. 

  3. A D-vitamin bevitel elsődleges forrása a napfény, és az UV-expozíció legyen. A napfény számos más előnyét is ki lehet használni a D-vitamin termelésen túl, és a mérgező szint elérésének esélye is csökken így. 15-30 percet érdemes a napon tartózkodni, vagy annak az időnek a felét, mialatt a bőr rózsaszínné válik. A fényvédők ugyanakkor blokkolják a D-vitamin termelését, valamint az összes többi jótékony fényterméket melyek a bőrben az UVB-sugárzás hatására termelődnek. 

  4. Más mikrotápanyagokra is figyelmet kell fordítani a toxicitás elleni védelem érdekében. A csukamájolaj például jó A- és D-vitamin-forrás, és emellett jó K-vitamin forrás a tisztított vaj (ghi). Az édesburgonya, a banán, az útifű és az avokádó egyaránt jelentős mennyiségű káliumot tartalmaz. A magnézium kiegészítése is fontos, mivel a talaj kimerülése miatt nagyon nehéz megfelelő mennyiségű mikroelemet beszerezni kizárólag étkezéssel. 



 

Hazai konszenzus [1]:

 

  1. Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10–15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D3-vitamin-képzéshez. A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez.

  2. A szoláriumok UV-A sugárzása nem alkalmas a D3-vitamin-képzésre.

  3. A táplálék kis D-vitamin-tartalma miatt a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés.

  4. A D-vitamin pótlására a D3-vitamin előnyösebb, mint a D2-vitamin.

  5. Hosszú felezési ideje miatt a D-vitamin-pótlás nemcsak napi adagolással oldható meg, hanem heti–havi adással is biztosítható.

  6. A túlsúly növeli a D-vitamin-szükségletet.

  7. A bőrben UV-B sugárzás hatására kialakuló D-vitamin az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása.

  8. D-vitamin-szintézishez szükséges, az UV-B sugárzás erősségétől függően, napi 10–30 perces, a test- felszín 15%-át (arc, karok, vállak) érintő napsugárzás nem növeli a bőrrákok kockázatát. Az ennél hosszabb idejű, védelem nélküli, főleg a bőr leégéséhez vezető napozás nem ajánlható.

  9. 18 éven felüli, nem elhízott felnőttek számára napi 1500-2000 NE D-vitamin bevitel javasolt a D-vitamin hiány megelőzésére, a napi biztonságosan bevehető legnagyobb mennyiség pedig 4000 NE.  D-vitamin hiány kezelésére esetén a hiány nagyságának megfelelő D3-vitamin pótlás javasolt, az egyszerre biztonságosan bevihető maximális dózis hiány esetén 50 000 NE.

D-vitamin túladagolás okai és tünetei
 

A D­-vitamin túladagolás rendkívül ritka, legtöbbször ipari balesetben fordul elő [1]. A túl kevés D-­vitamin ellensúlyozására van inkább kevésbé felkészülve a szervezet, vagyis a túl alacsony D-vitamin szintet nem tudja a szervezet kompenzálni.

 

Toxikus D-vitamin bevitelt általában nagydózísú D-vitamin kiegészítők okoznak, nem az étrend, vagy a napfénynek kitettség. Ennek oka, hogy a szervezet szabályozza a D-vitamin mennyiséget, amit a napfény hatására állít elő, és a vitamindúsitott ételek sem tartalmaznak nagymennyiségű D-vitamint [32].

 

Azok a felnőttek, akik napi 20 000 NE D-vitamint szednek, a vér 25(OH)D-szintjét 60–80 ng/ ml-es tartományban tartják. A D-vitamin ilyen adagján nem észleltek toxicitást [6]. Az Endokrin Társaság D-vitaminnal kapcsolatos gyakorlati irányelvei arra a következtetésre jutottak, hogy a D-vitamin toxicitása nem figyelhető meg, ha a a vér 25(OH)D-szintje nem haladja meg a 150 ng/ml értéket. A D-vitamin toxicitást, amelyet hiperkalcémia (magas kalciumszint), hiperfoszfatémia (magas foszforszint) és a mellékpajzsmirigy-hormon szuppressziója jellemez, általában akkor észleljük, ha a bevitel hónapokig, évekig túlzottan magas, napi 50 000 és 1 millió NE D-vitamin közötti tartományban van [3], [5], [11].  De ez egy jóval magasabb érték tartomány mint ami a hivatalos magyar ajánlás (lsd. lejjebb).

 

Magyar konszenzus [1] :

 

  • A D3-vitamin toxikus adagja hónapokon át adott, napi 10 000 NE felett van.

  • A D3-vitamin biztonságos adagja felnőtt ember esetében napi 4000 NE.

 

D-Vitamin túladagolás következményei a következők lehetnek [33]:

 

  • Hányinger

  • Hányás

  • Rossz étvágy

  • Székrekedés

  • Gyengeség

  • Fogyás

  • Zavartság

  • Dezorientáció

  • Szívritmuszavarok

  • Vesekárosodás

 

A D-vitamin kiegészítők kölcsönhatásba léphetnek többféle gyógyszerrel is. Néhány példát közölt az American National Institues of Health weboldala [23]. Azok, akik az ott felsorolt gyógyszereket rendszeresen szedik, konzultálniuk kell kezelőorvosukkal a D-vitamin pótlással kapcsolatban.



 

A D-vitaminnal kapcsolatos kutatások problémája
 

Néha úgy érezhetjük, hogy a D-vitaminnal kapcsolatban ellentétes információk, ajánlásokat olvassunk. Ezért fontos, hogy minden információt kontextusában értelmezzük. Ebben nyújthat segítséget a D-­vitamin­hiány következményeivel küzdő legnagyobb magyarországi orvostársaságok közös állásfoglalását tartalmazó cikk [1] és egy a D-vitamin kutatást összefoglaló angol nyelven elérhető cikk [3].

Általánosságban, egyes kutatások értelmezéséhez, fontos felismerni a vizsgálat tervezésében és módszertanában rejlő korlátokat. A D-vitamin kutatásával kapcsolatos fontos kérdések a következők [7]:

 

  1. Megfigyelési tanulmányról van-e szó, mely csupán asszociációkat képes kimutatni,  vagy randomizált kontrollált vizsgálat (RCT) volt,  amely általában kiegyensúlyozza az ismeretlen zavaró változókat?

  2. Hogyan mérték a D-vitamin bevitelét? A 25(OH)D-vitamin-szintet a D-vitamin bevitelének proxy indikátorának tekintették?

  3. Milyen előny került kimutatásra a D-vitaminnal kapcsolatban? Az elért szérum-25(OH)D-vitamin-szint vagy egy speciális klinikai kimenetel számított? Az eredmény értékelése volt a vizsgálat elsődleges célja?

  4. A 25(OH)D a legmegfelelőbb minden helyzetben a D-vitamin-státusz megítélésére?

 

Egy új tanulmány rávilágít a néhol ellentétes eredmények okaira. A tanulmány azt mutatja be, hogy az, hogy mennyire tudja a vizsgált egyén hasznosítani a D-vitamint, nagyban függ attól, hogy, egyrészt, milyen hatásfokkal  tudja a D-vitamint az aktív metabolit formájába átalakítani, másrészt, a 1,25(OH)2D interakciójától a receptoraival. Emiatt állíthatjuk, hogy a D-vitamin bevitel és a hozzá kapcsolódó egészségügyi hatások közötti összefüggések feltérképezése rendkívül nehézkes és nagyban függ a vizsgálat körülményeitől. [34]. 

 

Fontos az is, hogy a D-vitamintól függetlenül is javítsunk a nem kiegyensúlyozott táplálkozásunkon, ezzel kapcsolatban akár háziorvosunkkal, táplálkozási szakemberekkel is konzultáljunk. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy egészséges szervezet számára elég lehet egy mérsékeltebb D-vitamin szint, míg krónikus esetekben más kérdések lehetnek fontosabbak.



 

Egyéb összefüggések

 

A D-vitamin és a napsütés

 

A D-vitamin hiány meglehetősen gyakori. Még napsütéses éghajlatokon, valamint nyáron is előfordulhat, mivel az emberek sokat tartózkodnak beltérben. Amikor pedig a szabadban vannak, ruhákkal fedik el a bőrüket, és fényvédőkkel óvják magukat a bőrráktól. [9]

 

Magyarországon a beeső napfény szöge miatt az UV­B besugárzás körülbelül október végétől március elejéig nem alkalmas D-­vitamin szintetizálására, ebben az időszakban szájon át történő D-­vitamin­bevitel aján­lott. [1], [35]

 

A rendelkezésre álló ada­tok alapján a D-­vitamin­ szintézishez az UV­B sugárzás erősségétől függően, napi 10–30 perces, a test­ felszín 15%-­át (arc, karok, vállak) érintő napsugárzás szükséges. [36] [37] Ez az időtartam még nem növeli a bőrrák kockázatát. Az ennél hosszabb idejű, védelem nélküli, főleg a bőr le­égéséhez vezető napozás nem ajánlható. A fokozódó bőrrák kockázaton felül a túlzott napozás azért sem ajánlható, mert az egyszeri nagyobb napfénybehatás nem jár együtt lényegesen több D-­vitamin­termeléssel. [1], [38]

 

Az idősebb embereket különösen fenyegeti a D-vitamin-hiány. Amellett hogy kevesebb időt töltenek a napon, a bőrükben kevesebb olyan „receptor” van, amely a napfényt D-vitaminná alakítja. Esetleg az étrendjükben sincs elég D-vitamin, vagy ha van is, gondot okozhat a felszívódása, és problémát okozhat az étrendi D-vitamin hasznos formává történő alakítása az öregedő vesék miatt. A D-vitamin-hiány kockázata 65 évesnél idősebb embereknél nagyon magas. [39]



 

A D-vitamin és a túlsúly

 

A napfény hatására termelődő felesleges D3-vitamin a zsírszövetekben raktározódik, és télen kerül felhasználásra, amikor kevés D3-vitamin termelődik a bőrben. Megállapították, hogy gyomor bypass műtéten átesett, elhízott betegekből származó hasi zsírban 4-400 ng/g D2 és D3 vitamin található. Ezért elhízott egyének számára a zsír gátló lehet a D-vitamin számára, növelve a D-vitamin hiány kockázatát [40] Megfigyelték azt is, hogy amikor nem elhízott és elhízott alanyoknak 50 000 NE D2-vitamin adagot adtak szájon át, vagy ugyanabban az időszakban szoláriumban szimulált napfénynek tették ki őket, az elhízott személyeknél a D-vitamin koncentrációja a vérben legfeljebb 50% volt a nem elhízott egyénekhez képest.  [41], [42]

 

Egy tanulmány szerint a BMI az abszolút testtömegnél jobb mérőszám annak meghatározására, hogy mely testtömeg-csoportokhoz mekkora D-vitamin-dózis szükséges a specifikus szérum 25(OH)D-célok eléréséhez. Azt javasolják, hogy a D-vitamin-kiegészítés 2-3-szor nagyobb legyen elhízott alanyoknál, és 1,5-szer nagyobb a túlsúlyos személyek esetében a normál testsúlyú alanyokhoz képest. [6]



 

A D-vitamin és a K-vitamin

 

Állatokon, és embereken végzett kutatások alapján mind a D-vitamin, mind a K-vitamin optimális koncentrációja jótékony hatással van a csont- szív- és érrendszer egészségére, amit genetikai, molekuláris, sejtes és humán vizsgálatok is alátámasztanak. A jelenlegi bizonyítékok alátámasztják azt az elképzelést, hogy a D- és K-vitamin együttes kiegészítése hatékonyabb lehet, mint kizárólag a D-, vagy kizárólag a K-vitamin fogyasztása a csont- és a szív- és érrendszer egészségének megőrzéséhez. [43]

 

2007-ben egy táplálkozási szakember azt mutatta be, hogy a nagy dózisban szedett D-vitamin K-vitamin-hiányt okozhat. Ugyanakkor, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősítsük ezt az elméletet [44]. 

 

A tudósok a mai napig vizsgálják a D- és a K-vitamin funkcióit. Nem tudják még teljesen, hogy miként hatnak egymásra. Ugyanakkor kijelenthető, hogy ügyelni kell arra, hogy megfelelő mennyiségű D-vitamint és K-vitamin kerüljön az étrendből bevitelre, mivel mindkettőre alapvetően szüksége van a szervezetnek. [45]



 

A D-vitamin és az A-vitamin

 

Gyakran vizsgálják az A- és D-vitamin immunválaszra gyakorolt hatását, de együtt a két vitamint ritkán tanulmányozzák. Annak ellenére, hogy tudjuk, hogy az A- és D-vitamin számos sejtfunkciót befolyásol, és szorosan összefügg, valamint keresztszabályozhatók  [46]. Úgy tűnik, hogy ajánlott az A- és D-vitamin-kiegészítők influenza elleni oltásokkal együtt történő felhasználása olyan területeken, ahol a gyermekek gyakran vitaminhiányosak, ugyanakkor olyan területeken nem, ahol a gyermekeknek magas az A- és D-vitamin szintje. [47]

 

A D-vitamin és a tüdőrák megelőzésének kapcsolatára vonatkozó adatok nagyon korlátozottak a magas kockázatú népcsoportokban. Az A-vitamin (retinol) döntő szerepet játszik a tüdő fejlődésében és a sejtek differenciálódásában, valamint a D-vitamin jelútjában [48]. Az étrendből és kiegészítőkből származó A-vitamin bevitele segítheti a D-vitamint a dohányzók körében a tüdőrák megelőzésében. [49]

 

A magas A-vitamin bevitel és az alacsony csontsűrűség (BMD) összefüggéséről továbbra is ellentmondásos adatok állnak rendelkezésre. Egy keresztmetszeti vizsgálat eredménye szerint, az A-vitamin bevitele nem befolyásolja a csontsűrűséget, mindaddig, amíg a szérum-25(OH)D-vitamin-szint mérsékelt, 20-30 ng/ml szinten marad [50]. 



 

A D-vitamin és a magnézium

 

D-vitamin-szint vizsgálatok könnyen elérhetők, azonban a krónikus magnéziumhiány szűrése nehéz. A mai napig nincs egyszerű és pontos laboratóriumi vizsgálat a test teljes magnézium-állapotának meghatározására. A magnézium elengedhetetlen a D-vitamin anyagcseréhez, és nagy adag D-vitamin bevétele a magnézium súlyos kiürülését idézheti elő. A megfelelő magnézium-kiegészítést a D-vitamin terápia fontos szempontjának kell tekinteni [51]. Például, egy tanulmány kimutatta, hogy az alacsony étrendi magnéziumbevitel megváltoztathatja a 25(O)HD-ra adott PTH-választ [52].



 

A D-vitamin és a koronavírus

 

Az akut légúti fertőzések megelőzésében vagy kezelésében a D-vitamin potenciális szerepe iránti érdeklődés az 1930-as évekig nyúlik vissza, amikor a közönséges megfázás okozta munkahelyi hiányzások csökkentésére a tőkehalmájolaj esetleges hatásait vizsgálták.  Később, 2007–2020 között végzett randomizált, kontrollált vizsgálatok metaanalízisei feltárják a D-vitamin védőhatásait az akut légúti fertőzések ellen, bár ezek a hatások mérsékeltek és nagy heterogenitással rendelkezők voltak [53]. 

 

A súlyos lefolyású COVID-19 és D-vitamin-hiány kockázati tényezőinek szembetűnő átfedése, beleértve az elhízást, az idősebb kort és a fekete vagy ázsiai etnikai származást, néhány kutató abbéli feltételezéséhez vezetett, hogy a D-vitamin-pótlás ígéretes lehet a COVID-19 megelőző vagy terápiás eszközeként. [54]

 

Jó okunk van feltételezni hogy a D-vitamin kedvezően modulálja a SARS-CoV-2 válaszait, mind a COVID-19 korai viraemiás, mind a későbbi szisztémás gyulladásos szakaszában. Régóta ismert, hogy a D-vitamin metabolitjai támogatják a veleszületett vírusellenes mechanizmusokat. A D-vitaminnak a SARS-CoV-2-re adott válaszaira gyakorolt ​​hatásaival kapcsolatos laboratóriumi adatok ugyanakkor kevéssé ismertek. Ugyanakkor egy tanulmány az 1,25(OH)2D, azaz az aktív D-vitamin (D-hormon) gátló hatásáról számolt be az SARS-CoV-vel fertőzött emberi orrhámsejtekben. [55]

 

Egy friss, 489 beteget vizsgáló tanulmányban, akiknél a D-vitamin szintet a COVID-19 tesztet megelőző évben mérték, 1,77-szeres volt a valószínűsége annak, hogy egy betegnek COVID-19 pozitív a tesztje abban az esetben, ha feltételezhetően D vitamin hiányos. [56]

 

Kimutatták azt is, hogy D-vitamin az immunpatológiai gyulladásos reakciókat más légúti fertőzések összefüggésében szabályozza. Ezek a hatásokat a renin-angiotenzin rendszer (RAS) szabályozása közvetítette egy állatmodellben.  [57]. Ennek a megállapításnak különös jelentősége van a súlyos COVID-19 kapcsán, ahol a RAS-rendszer túlzott aktivációja rossz prognózissal jár. [54]

 

Számos kórházi vizsgálatot regisztráltak. Két okból is kihívást jelenthet viszont a D-vitamin-kiegészítés hatásainak kimutatása súlyos COVID-19 esetén. Az első, hogy a betegek általában a betegség késői, szisztémás gyulladásos stádiumában kerülnek kórházba, és ekkor már túl késő lehet számukra a D-vitamin-kiegészítés által kiváltott vírusellenes hatások kihasználása. Másodszor, nehéz kimutatni a dexametazonon felüli mikrotápanyag hatását, amely erős gyulladáscsökkentő hatású, és súlyos betegségek esetén standard gyógyszernek számít. [54]

 

Ami vitathatlanul ajánlható, az, hogy az emberek D-vitamin kiegészítőket fogyasszanak és így elérjék a napi ajánlott bevitel értéket. Ezzel nem lehet mit veszteni, viszont potenciálisan sokat lehet nyerni. Az ajánlások a D-vitamin csont- és izom-egészségre gyakorolt előnyeire alapulnak és esélyes, hogy azokban a népcsoportokban, ahol a D-vitamin hiány gyakori, csökkentse a COVID-19 súlyosságát. [54] 

 

Az NHS UK koronavírussal  és a D vitaminnal kapcsolatban megjegyzi, hogy néhány hírjelentés érkezett arról, hogy a D-vitamin csökkenti a koronavírus kockázatát. Ennek alátámasztására azonban jelenleg nincs elegendő bizonyíték. Így nem ajánlják, hogy valaki több D-vitamint vásároljon, mint amire szüksége van. [58]



 

Források:


 

[1]    I. Takacs et al., “Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében,” Orv. Hetil., vol. 153, pp. 5–26, May 2012, https://doi.org/10.1556/OH.2012.29410

[2]    M. Wacker and M. F. Holick, “Sunlight and Vitamin D: A global perspective for health,” Dermatoendocrinol., vol. 5, no. 1, pp. 51–108, Jan. 2013, https://doi.org/10.4161/derm.24494

[3]    A. Hossein-nezhad and M. F. Holick, “Vitamin D for Health: A Global Perspective,” Mayo Clin. Proc. Mayo Clin., vol. 88, no. 7, pp. 720–755, Jul. 2013, https://doi.org/10.1016/j.mayocp.2013.05.011

[4]    C. F. Garland et al., “Meta-analysis of all-cause mortality according to serum 25-hydroxyvitamin D,” Am. J. Public Health, vol. 104, no. 8, pp. e43-50, Aug. 2014, https://doi.org/10.2105/AJPH.2014.302034

[5]    M. F. Holick, “The Death D-fying Vitamin,” Mayo Clin. Proc., vol. 93, no. 6, pp. 679–681, 2018, https://doi.org/10.1016/j.mayocp.2018.04.014

[6]    J. P. Ekwaru, J. D. Zwicker, M. F. Holick, E. Giovannucci, and P. J. Veugelers, “The Importance of Body Weight for the Dose Response Relationship of Oral Vitamin D Supplementation and Serum 25-Hydroxyvitamin D in Healthy Volunteers,” PLOS ONE, vol. 9, no. 11, p. e111265, Nov. 2014, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0111265

[7]    T. D. Thacher and B. L. Clarke, “Vitamin D insufficiency,” Mayo Clin. Proc., vol. 86, no. 1, pp. 50–60, Jan. 2011, https://doi.org/10.4065/mcp.2010.0567

[8]    B. K. Harbolic and M. C. Stöppler, “Vitamin D Deficiency: 9 Symptoms & Signs, 3 Causes, 4 Treatments,” MedicineNet, 2020, https://www.medicinenet.com/vitamin_d_deficiency/article.htm (accessed Oct. 16, 2020)

[9]    KRI, “Tízből kilenc magyar D-vitamin hiányos,” Sep. 23, 2013, https://semmelweis.hu/mediasarok/2013/09/23/weborvos-hu-tizbol-kilenc-magyar-d-vitamin-hianyos/ (accessed Oct. 17, 2020)

[10]    M. F. Holick, “Vitamin D deficiency,” N. Engl. J. Med., vol. 357, no. 3, pp. 266–281, Jul. 2007, https://doi.org/10.1056/NEJMra070553

[11]    M. F. Holick et al., “Evaluation, treatment, and prevention of vitamin D deficiency: an Endocrine Society clinical practice guideline,” J. Clin. Endocrinol. Metab., vol. 96, no. 7, pp. 1911–1930, Jul. 2011, https://doi.org/10.1210/jc.2011-0385

[12]    D. V. Dudenkov, K. C. Mara, T. M. Petterson, J. A. Maxson, and T. D. Thacher, “Serum 25-Hydroxyvitamin D Values and Risk of All-Cause and Cause-Specific Mortality: A Population-Based Cohort Study,” Mayo Clin. Proc., vol. 93, no. 6, pp. 721–730, Jun. 2018, https://doi.org/10.1016/j.mayocp.2018.03.006

[13]    D. R. Wilson, “3 Surprising Benefits of Vitamin D,” Healthline, May 20, 2013, https://www.healthline.com/health/food-nutrition/benefits-vitamin-d (accessed Oct. 16, 2020)

[14]    D. Sullivan and M. Ware, “What are the health benefits of vitamin D?,” Nov. 07, 2019, https://www.medicalnewstoday.com/articles/161618 (accessed Oct. 16, 2020)

[15]    S. Judd and V. Tangpricha, “Vitamin D Deficiency and Risk for Cardiovascular Disease,” Circulation, vol. 117, no. 4, pp. 503–511, Jan. 2008, https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.107.706127

[16]    M. Urashima, T. Segawa, M. Okazaki, M. Kurihara, Y. Wada, and H. Ida, “Randomized trial of vitamin D supplementation to prevent seasonal influenza A in schoolchildren,” Am. J. Clin. Nutr., vol. 91, no. 5, pp. 1255–1260, May 2010, https://doi.org/10.3945/ajcn.2009.29094

[17]    B. M. Gruber-Bzura, “Vitamin D and Influenza—Prevention or Therapy?,” Int. J. Mol. Sci., vol. 19, no. 8, Aug. 2018, https://doi.org/10.3390/ijms19082419

[18]    R. Jorde, M. Sneve, Y. Figenschau, J. Svartberg, and K. Waterloo, “Effects of vitamin D supplementation on symptoms of depression in overweight and obese subjects: randomized double blind trial,” J. Intern. Med., vol. 264, no. 6, pp. 599–609, 2008, https://doi.org/10.1111/j.1365-2796.2008.02008.x

[19]    D. J. Armstrong, G. K. Meenagh, I. Bickle, A. S. H. Lee, E.-S. Curran, and M. B. Finch, “Vitamin D deficiency is associated with anxiety and depression in fibromyalgia,” Clin. Rheumatol., vol. 26, no. 4, pp. 551–554, Apr. 2007, https://doi.org/10.1007/s10067-006-0348-5

[20]    G. C. Major, F. P. Alarie, J. Doré, and A. Tremblay, “Calcium plus vitamin D supplementation and fat mass loss in female very low-calcium consumers: potential link with a calcium-specific appetite control,” Br. J. Nutr., vol. 101, no. 5, pp. 659–663, Jul. 2008, https://doi.org/10.1017/S0007114508030808

[21]    A. Zittermann et al., “Vitamin D supplementation enhances the beneficial effects of weight loss on cardiovascular disease risk markers,” Am. J. Clin. Nutr., vol. 89, no. 5, pp. 1321–1327, May 2009, https://doi.org/10.3945/ajcn.2008.27004

[22]    J. L. Shaker and L. Deftos, “Calcium and Phosphate Homeostasis,” in Endotext, K. R. Feingold, B. Anawalt, A. Boyce, G. Chrousos, W. W. de Herder, K. Dungan, A. Grossman, J. M. Hershman, H. J. Hofland, G. Kaltsas, C. Koch, P. Kopp, M. Korbonits, R. McLachlan, J. E. Morley, M. New, J. Purnell, F. Singer, C. A. Stratakis, D. L. Trence, and D. P. Wilson, Eds. South Dartmouth (MA): MDText.com, Inc., 2000

[23]    NIH US, “Office of Dietary Supplements - Vitamin D,” Oct. 09, 2020, https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminD-HealthProfessional/ (accessed Oct. 16, 2020)

[24]    P. Skrzypczyk, K. Dziedzic-Jankowska, A. Ofiara, M. Szyszka, and M. Panczyk-Tomaszewska, “VITAMIN D AND BLOOD PRESSURE PARAMETERS IN CHILDREN AND ADOLESCENTS WITH ARTERIAL HYPERTENSION,” J. Hypertens., vol. 36, p. e250, Jun. 2018, https://doi.org/10.1097/01.hjh.0000539712.55690.49

[25]    “Vitamin D and Food Allergy | AAAAI,” The American Academy of Allergy, Asthma & Immunologyhttps://www.aaaai.org/conditions-and-treatments/library/allergy-library/vitamin-d-food-allergy (accessed Nov. 08, 2020)

[26]    J. J. Koplin et al., “Can early introduction of egg prevent egg allergy in infants? A population-based study,” J. Allergy Clin. Immunol., vol. 126, no. 4, pp. 807–813, Oct. 2010, https://doi.org/10.1016/j.jaci.2010.07.028

[27]    C. Benetti, P. Comberiati, C. Capristo, A. L. Boner, and D. G. Peroni, “Therapeutic Effects of Vitamin D in Asthma and Allergy,” Mini Rev. Med. Chem., vol. 15, no. 11, pp. 935–943, 2015, https://doi.org/10.2174/1389557515666150519110640

[28]    J. Woo, C. Giurgescu, and C. L. Wagner, “Evidence of an Association Between Vitamin D Deficiency and Preterm Birth and Preeclampsia: A Critical Review,” J. Midwifery Womens Health, vol. 64, no. 5, pp. 613–629, Sep. 2019, https://doi.org/10.1111/jmwh.13014

[29]    K. Weisse et al., “Maternal and newborn vitamin D status and its impact on food allergy development in the German LINA cohort study,” Allergy, vol. 68, no. 2, pp. 220–228, Feb. 2013, https://doi.org/10.1111/all.12081

[30]    M. Hyman, “Vitamin D - Why You are Probably NOT Getting Enough,” Dr. Mark Hyman, Aug. 24, 2010, https://drhyman.com/blog/2010/08/24/vitamin-d-why-you-are-probably-not-getting-enough/ (accessed Oct. 16, 2020)

[31]    C. Kresser, “Vitamin D: More Is Not Always Better,” Aug. 02, 2016, https://chriskresser.com/vitamin-d-more-is-not-better/ (accessed Oct. 16, 2020)

[32]    K. Zeratsky, “Vitamin D toxicity: What if you get too much?,” Mayo Clinic, Apr. 17, 2020, https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/nutrition-and-healthy-eating/expert-answers/vitamin-d-toxicity/faq-20058108 (accessed Oct. 16, 2020)

[33]    Mayo Clinic Staff, “Vitamin D,” Mayo Clinic, Oct. 18, 2017, https://www.mayoclinic.org/drugs-supplements-vitamin-d/art-20363792 (accessed Oct. 16, 2020)

[34]    A. Shirvani, T. A. Kalajian, A. Song, and M. F. Holick, “Disassociation of Vitamin D’s Calcemic Activity and Non-calcemic Genomic Activity and Individual Responsiveness: A Randomized Controlled Double-Blind Clinical Trial,” Sci. Rep., vol. 9, Nov. 2019, https://doi.org/10.1038/s41598-019-53864-1

[35]    J. Bakos and P. Mikó, “[Vitamin D forming effectiveness of ultraviolet radiation from sunlight in different months in Budapest, Hungary],” Orv. Hetil., vol. 148, no. 7, pp. 319–325, Feb. 2007, https://doi.org/10.1556/OH.2007.27840

[36]    T. C. Chen, Z. Lu, and M. F. Holick, “Photobiology of Vitamin D,” in Vitamin D: Physiology, Molecular Biology, and Clinical Applications, M. F. Holick, Ed. Totowa, NJ: Humana Press, 2010, pp. 35–60

[37]    V. Terushkin, A. Bender, E. L. Psaty, O. Engelsen, S. Q. Wang, and A. C. Halpern, “Estimated equivalency of vitamin D production from natural sun exposure versus oral vitamin D supplementation across seasons at two US latitudes,” J. Am. Acad. Dermatol., vol. 62, no. 6, p. 929.e1–9, Jun. 2010, https://doi.org/10.1016/j.jaad.2009.07.028

[38]    D. Wolpowitz and B. A. Gilchrest, “The vitamin D questions: how much do you need and how should you get it?,” J. Am. Acad. Dermatol., vol. 54, no. 2, pp. 301–317, Feb. 2006, https://doi.org/10.1016/j.jaad.2005.11.1057

[39]    B. J. Boucher, “The Problems of Vitamin D Insufficiency in Older People,” Aging Dis., vol. 3, no. 4, pp. 313–329, Jun. 2012, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3501367/

[40]    N. H. Bell, A. Greene, S. Epstein, M. J. Oexmann, S. Shaw, and J. Shary, “Evidence for alteration of the vitamin D-endocrine system in blacks,” J. Clin. Invest., vol. 76, no. 2, pp. 470–473, Aug. 1985, https://doi.org/10.1172/JCI111995

[41]    M. F. Holick, “Sunlight and vitamin D for bone health and prevention of autoimmune diseases, cancers, and cardiovascular disease,” Am. J. Clin. Nutr., vol. 80, no. 6 Suppl, pp. 1678S–88S, 2004, https://doi.org/10.1093/ajcn/80.6.1678S

[42]    J. Wortsman, L. Y. Matsuoka, T. C. Chen, Z. Lu, and M. F. Holick, “Decreased bioavailability of vitamin D in obesity,” Am. J. Clin. Nutr., vol. 72, no. 3, pp. 690–693, Sep. 2000, https://doi.org/10.1093/ajcn/72.3.690

[43]    A. J. van Ballegooijen, S. Pilz, A. Tomaschitz, M. R. Grübler, and N. Verheyen, “The Synergistic Interplay between Vitamins D and K for Bone and Cardiovascular Health: A Narrative Review,” Int. J. Endocrinol., vol. 2017, 2017, https://doi.org/10.1155/2017/7454376

[44]    C. Masterjohn, “Vitamin D toxicity redefined: vitamin K and the molecular mechanism,” Med. Hypotheses, vol. 68, no. 5, pp. 1026–1034, 2007, https://doi.org/10.1016/j.mehy.2006.09.051

[45]    A. Arnarson, “Is Vitamin D Harmful Without Vitamin K?,” Healthline, Mar. 04, 2017, https://www.healthline.com/nutrition/vitamin-d-and-vitamin-k (accessed Oct. 21, 2020)

[46]    M. T. Cantorna, L. Snyder, and J. Arora, “Vitamin A and vitamin D regulate the microbial complexity, barrier function, and the mucosal immune responses to ensure intestinal homeostasis,” Crit. Rev. Biochem. Mol. Biol., vol. 54, no. 2, pp. 184–192, 2019, https://doi.org/10.1080/10409238.2019.1611734

[47]    N. Patel et al., “Baseline Serum Vitamin A and D Levels Determine Benefit of Oral Vitamin A&D Supplements to Humoral Immune Responses Following Pediatric Influenza Vaccination,” Viruses, vol. 11, no. 10, Sep. 2019, https://doi.org/10.3390/v11100907

[48]    C. Carlberg et al., “Two nuclear signalling pathways for vitamin D,” Nature, vol. 361, no. 6413, pp. 657–660, Feb. 1993, https://doi.org/10.1038/361657a0

[49]    T.-Y. D. Cheng et al., “Estimated intake of vitamin D and its interaction with vitamin A on lung cancer risk among smokers,” Int. J. Cancer J. Int. Cancer, vol. 135, no. 9, pp. 2135–2145, Nov. 2014, https://doi.org/10.1002/ijc.28846

[50]    N.-S. Joo, S.-W. Yang, B. C. Song, and K.-J. Yeum, “Vitamin A Intake, Serum Vitamin D and Bone Mineral Density: Analysis of the Korea National Health and Nutrition Examination Survey (KNHANES, 2008–2011),” Nutrients, vol. 7, no. 3, pp. 1716–1727, Mar. 2015, https://doi.org/10.3390/nu7031716

[51]    P. Reddy and L. R. Edwards, “Magnesium Supplementation in Vitamin D Deficiency,” Am. J. Ther., vol. 26, no. 1, pp. e124–e132, Feb. 2019, https://doi.org/10.1097/MJT.0000000000000538

[52]    M. M. Cheung et al., “Low dietary magnesium intake alters vitamin D—parathyroid hormone relationship in adults who are overweight or obese,” Nutr. Res., vol. 69, pp. 82–93, Sep. 2019, https://doi.org/10.1016/j.nutres.2019.08.003

[53]    D. Jolliffe et al., “Vitamin D supplementation to prevent acute respiratory infections: systematic review and meta-analysis of aggregate data from randomised controlled trials,” medRxiv, p. 2020.07.14.20152728, Jan. 2020, https://doi.org/10.1101/2020.07.14.20152728

[54]    A. R. Martineau and N. G. Forouhi, “Vitamin D for COVID-19: a case to answer?,” Lancet Diabetes Endocrinol., vol. 8, no. 9, pp. 735–736, Sep. 2020, https://doi.org/10.1016/S2213-8587(20)30268-0

[55]    C. K. Mok et al., “Calcitriol, the active form of vitamin D, is a promising candidate for COVID-19 prophylaxis,” bioRxiv, p. 2020.06.21.162396, Jan. 2020, https://doi.org/10.1101/2020.06.21.162396

[56]    D. O. Meltzer, T. J. Best, H. Zhang, T. Vokes, V. Arora, and J. Solway, “Association of Vitamin D Status and Other Clinical Characteristics With COVID-19 Test Results,” JAMA Netw. Open, vol. 3, no. 9, p. e2019722, 01 2020, https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2020.19722

[57]    J. Xu, J. Yang, J. Chen, Q. Luo, Q. Zhang, and H. Zhang, “Vitamin D alleviates lipopolysaccharide‑induced acute lung injury via regulation of the renin‑angiotensin system,” Mol. Med. Rep., vol. 16, no. 5, pp. 7432–7438, Nov. 2017, https://doi.org/10.3892/mmr.2017.7546

[58]    NHS UK, “Vitamins and minerals - Vitamin D,” nhs.uk, Oct. 23, 2017, https://www.nhs.uk/conditions/vitamins-and-minerals/vitamin-d/ (accessed Oct. 16, 2020)

Friss cikkek rendszeresen.

Kövessen minket a Facbookon!

  • White Facebook Icon