Mi a hisztamin intolerancia?

​

A hisztamin intolerancia (más néven hisztaminózis) egy bonyolult, különböző szervrendszereket érintő állapot, színes, egyénileg nagyon eltérő tünetekkel. A tünetek színességük ellenére jellemző mintákat mutatnak. A hisztamin intolerancia tüneteinek kiváltó tényezői lehetnek egyes élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, valamint pszichés stresszt követően jellemző a tünetek erősödése.

 

A hisztamin intolerancia nem diagnózis, hanem a tünetek összefoglalására szolgáló fogalom/leírás, az érintettek gyakran reagálnak tünetekkel bizonyos élelmiszerekre melyek vagy hisztamint tartalmaznak, vagy blokkolnak egyes hisztamint bontó útvonalakat, vagy akár puffasztanak (FODMAP rostok).

 

A hisztamin intoleranciának nevezett tünetképződés hátterében sok esetben a masztociták, magyarul hízósejtek túlzott aktivitása áll. További okok lehetnek egy gyulladt bélfal, mikrotápanyaghiány, vagy genetikai hátterű diamin oxidáz (DAO) enzimhiány is, a  Hisztamin-N-metiltranszferáz (HNMT) enzim mutáció, vagy alulmetiláltság is, akár B12, folsav, és egyéb, a metilációhoz fontos mikrotápanyagok, vitaminok hiányának következtében. 

 

A tüneteket okozó élelmiszerek elhagyása az étrendből legfeljebb rövid távon hoz enyhülést. A hisztamin intolerancia valódi, tartós megoldása komplex, személyre szabott megközelítéssel érhető el. Ennek részei az emésztőrendszer regenerációja, a hisztamin bontásához szükséges biokémiai útvonalak célzott támogatása, ill. a hisztamint termelő immunsejtek túlzott aktivitását kiváltó hormonális hatások rendezése, és szükség esetén a háttérben álló krónikus fertőzések felderítése és az ellenük való fellépés.

 

​

Mik a hisztamin intolerancia tünetei?

​

Gasztrointesztinális tünetek:

 

• Gyomorgörcsök, IBS

• Hányinger, hányás

• Puffadás

• Reflux, savasodás érzés

• Hasmenés, ritkábban székrekedés

• Nyáktermelés

• Morbus Crohn betegeknél is gyakran áll fenn 

 

Bőrgyógyászati problémák:

 

• Csalánkiütés, ekcéma [1], neurodermitisz

• Lokális ödéma (pl. száj környékén)

A hisztamin intolerancia tünete lehet a csalánkiütés.

 

Szív-érrendszeri tünetek:

 

• Szapora szívverés, extraszisztolék

• Vérnyomásesés, esetenként magas, vagy ingadozó vérnyomás

• Szédülés, ájulás

• Ödémásodás

 

Pszichés, pszichiátriai tünetek:

 

• Elpirulás, szorongás, pánikroham

• Furcsa érzések, üresség érzése, deperszonalizáció, derealizáció

 

Allergológiai, immunológiai tünetek:

 

• Torokfájás, köhécselés, gyakori torokköszörülés

• Bedugult orr, orrfolyás, orrpolipok, krónikus melléküreggyulladás

• Aszthma bronchiale (exogén, tehát pollen, állatszőr, penészgomba által kiváltott, vagy endogén, tehát ismert ok nélküli, de bor, sajt vagy tonhal fogyasztását követve)

• Gyógyszerallergia egyes esetei

• A véráramba kerülő hisztamin anafilaxiás sokkot is okozhat, például rázkódás hatására

 

Nőgyógyászati tünetek:

 

• Menstruációs fájdalmak, görcsök

 

Egyéb:

 

• Fejfájás, migrén

• Alsó szemhéj duzzanata

 

Mik állnak a háttérben?

​

A hisztamin intolerancia kialakulásában a következő, részben egymást kölcsönösen erősítő problémák játszhatnak szerepet:

 

• Gyenge gyomorműködés, alacsony gyomorsav, és emésztőenzim hiányok: A csökkent hatékonyságú fehérjeemésztés következtében az emésztetlen fehérjéket a bélben patogén baktériumok bontják, ezek némelyike közvetlenül is termel hisztamint.

• Az emésztőenzim hiányok: Hasnyálmirigy, epesavak, a háttérben gyakran tartós, vagy erős stresszterhelés, az emésztőrendszert beidegző Vagus ideg működési zavara krónikus infekciók esetén is felléphet.

• Erős tünetképződés gyakran jelenik meg antibiotikus kezeléseket követően, a jótékony baktériumok pusztulása, a bélflóra borulása teret enged a hisztamin termelő baktériumok szaporodásának.

• Hiányos étrend, mikrotápanyag hiány: A hisztamin enzimatikus bontási útvonalai kiemelten mikrotápanyag- és vitamin igényesek. 

• Immunológiai problémák: A hisztamint termelő hízósejtek fokozott aktivitásának háttérben gyakran vannak jelen krónikus infekciók, pl.  Lyme-kór, de előfordulhatnak fogászati gócok is.

• Endokrin problémák: Az ösztrogén magasabb szintje, és a progeszteron ill. a kortizol hiánya a hisztamint kibocsátó hízósejtek fokozott aktivitását váltja ki. 

• B12-vitamin-, folsav-, magnéziumhiány mellett a hisztamin bontása nem megfelelő, a B12 hiány hátterében gyakran van gyomorsavhiány (reflux), de előfordulhat vegán táplálkozás is.

• D-vitamin hiány esetén a hízósejtek több hisztamint bocsátanak ki.

• Mitokondriális működészavarok: A háttérben általában szintén krónikus infekciók, mikrotápanyag-, vitaminhiányok állnak, toxikus fém terhelések, esetenként gyógyszerhatóanyagok toxikus hatása, vagy egyéb mérgezések is.

 

Milyen élelmiszerek okoznak tüneteket?

​

A hisztamin hőstabil, a sütés, főzés nem semlegesíti. Hisztamint tartalmazó ételek:

 

• Sajtok, savanyított tejtermékek (nyers tejből készült, ill. hosszan érlelt sajtok a legtöbbet)

• Vörösbor, pezsgő, fehérbor, sör (Az alkohol blokkolja a hisztamint bontó DAO enzim működését is, ezért fokozott tünetképződést okozhat)

• Szárított, érlelt, füstölt, konzervált hal és halszószok, tonhal (hisztidinben gazdag, amiből gyorsan sok hisztamin keletkezik a nagy test miatt lassú lehűlés közben), pl. makréla, szardínia, hering, lazac 

• Szárított, füstölt és feldolgozott húsáru (pl. szalámi), sonka, virsli, szalonna

• Savanyú káposzta, kovászos uborka, és más savanyított ételek

• Borecet, balzsamecet

• Ementáli, camembert, rokfort, gouda, cheddar, penészes és füstölt sajtok

• Mustár, ketchup, szójaszósz

• Csokoládé, kakaó (tiramin, feniletilamin), kávé, fekete tea

• Élesztővel készült kenyér és sütemények

• Diófélék, mogyoró, napraforgómag

Hisztamin kibocsátást okoznak:

 

• Bizonyos zöldségek: Paradicsom, spenót, padlizsán, avokádó, borsó, lencse, bab

• Bizonyos gyümölcsök: Eper, málna, banán, papaya, kivi, ananász, mangó, grapefruit, mandarin, körte 

• A tenger gyümölcsei csakis hosszabb szállítás és tárolás után (frissen nem okoznak hisztamin kibocsátást) 

• Az acetaldehid, az alkohol bomlásterméke is okozhat masztocitákból való hisztamin kibocsátást. Azoknál akiknek genetikailag kevesebb acetaldehid dehidrogenáz enzim áll rendelkezésére (pl. az ázsiaiak többsége, ill. nők általában), ez okozza a kipirosodást is. 

• Pollenasszociált ételallergiák esetén okozhatnak tüneteket: Alma, mogyorófélék, sárgarépa, szója, kivi, füge (nyírfapollen allergia), zeller, fehér üröm, kamilla, napraforgó és napraforgóméz, ánizs, kapor, édeskömény, koriander, kömény és petrezselyem (fekete üröm allergia)

 

Egy átfogó összefoglalás a hisztamin problematikájához elérhető német nyelven: R. Jarisch, Histaminintoleranz und Seekrankheit [3].

​

​

​

Hogyan befolyásolja a táplálkozás a hisztamin intoleranciát?

​

A tüneteket okozó élelmiszerek elhagyása az étrendből csak rövid távon jelent megoldást. A hisztamint tartalmazó ételek tartós kerülése nem eredményez tartós tünetmentességet a hisztamin intolerancia valódi okainak megszüntetése nélkül, mivel a hisztaminban gazdag ételek egy része pont a tápanyagokban leggazdagabbak. Ezek kizárása a szervezet mikrotápanyag hiányának súlyosbodásához, az állapot lassú romlásához vezet. Hosszabb távon az emésztőrendszer regenerációját célzó intézkedések mellett a minőségi, speciális tápanyagokban legdúsabb ételek megfelelő mennyiségű bevitele elengedhetetlen feltétele a tünetmentességnek. Ezek a tápanyagok teszik lehetővé a szervezet megfelelő biokémiai folyamatainak a lezajlását, így például a hisztamint bontó enzimatikus folyamatok működését is. 

 

A tüneteket kiváltó élelmiszerek különböző mechanizmusokon keresztül hatnak:

 

• Allergiák

• Intoleranciák (IgG vagy IgE antitestek)

• Puffadás okozó élelmiszerek (FODMAP rostok) révén

• A közvetlen hisztamin tartalom révén

• Esetenként egyes enzimeket blokkoló, vagy a szervezet valamelyik biokémiai folyamatába való beavatkozásánkeresztül (pl. az alkohol gátolja a DAO enzimet)

• Egyes fennálló krónikus infekciók esetén baktériumokat pusztító hatóanyagok is válthatnak ki hisztaminos reakciókat is (Jarisch-Herxheimer reakció)

 

Egy nem megfelelő minőségű étrend következtében fellépő mikrotápanyag hiányokat súlyosbítja, hogy ezekben az állapotokban általában az emésztőrendszer működése is gyenge (Pl. alacsony gyomorsavszint esetén, aminek háttérben állhat a stressz is). A gyomorsav, és emésztőenzim hiányok emellett patogén, hisztamint termelő bélbaktériumok szaporodásához is vezetnek. A mikrotápanyag hiány eleinte rejtett folyamatként zajlik, miközben a szervezet ellenálló képessége lassan csökken. 

 

A mikrotápanyag hiány következtében súlyosbodó hisztamin intolerancia egy ördögi kört képez. A mikrotápanyag hiányok fokozódása, és a sérült szervezet biokémiai funkcióinak lassú romlásának következtében a szervezet egyre több élelmiszerre lesz érzékeny. Így az étrend egyre szűkül, a mikrotápanyag hiány fokozódik és ezáltal a szervezet egyre érzékenyebbé válik hisztamin tartalmú ételekre. 

 

A hisztamin intoleranciában érintettek szervezete a bélrendszeri, ill. immunológiai problémák miatt jellemzően a hisztamintól függetlenül is egy sor élelmiszert nem tolerál. Végeredményben, sokan eljutnak addig a pontig, hogy már csak rizst és krumplit esznek.

​

​

​

Hogyan lehet segíteni a hisztamin intolerancián?

​

A hisztamin intolerancia megoldása során érdemes megkülönböztetni rövid és hosszú távú megoldásokat. Rövid távon valóban segíthet a tüneteken a hisztamint tartalmazó, vagy felszabadító ételek elkerülése. Ismertek bonyolult listák, táblázatok hisztamin szempontjából különböző besorolású ételekkel (ld. tüneteket okozó élelmiszerek). 

 

Hosszabb távon egy olyan stratégia szükséges, aminek része a mikrotápanyag pótlás és így a hisztamint tartalmazó, vagy felszabadító ételeket fokozatos visszavezetése. Az egyéni érzékenységet kiváltó ételeket csak lassan szabad visszavezetni, a szervezet regenerációjával párhuzamosan, mindig az aktuális egyéni érzékenységre való tekintettel.

 

A hisztamint tartalmazó ételeknek sok a poztiv hatása, egy része kifejezetten magas mikrotápanyag tartalmú. Az étrendi hisztamin a gyomorsav szintet is növeli, ami javítja a fehérje emésztését, segíti az egyébként hisztamint termelő is patogén baktériumok elpusztítását, és a B12 vitamin hasznosulását is.

 

A hisztamin intolerancia problematikája, biológiai háttere a gyakorlatban gyakran összemosódik a masztocita aktivációs szindrómával (MCAS), így a megoldások is hasonlóak. A konkrét protokollokról és segítő hatóanyagokról a MCAS cikkben található további információ.

 

A hisztamin intolerancia tünetmentessé tehető, a szervezet stabil működése fenntartható, még komolyabb fizikai vagy pszichés terhelés mellett is: Célzott, részben laboreredmények figyelembe vételével kialakított étrendi, életmód- és táplálékkiegészítési protokollok, és az emésztőrendszer regenerációja segítségével a szervezet vitamin- és mikrotápanyag szintje javul. Az emésztőrendszer funkcióinak, a bélflórának a rendezése türelmet igényel ugyan, de a legtöbb esetben elérhető egy stabil, gyógyszermentes állapot.
 

​

​

Egyéb összefüggések

​

A hisztamin metabolizmushoz kapcsolódóan létrejövő tünetképződés formái nem minden esetben különíthetőek el tisztán egymástól, ezek alapján beszélünk egyes esetekben hisztamin intoleranciáról, masztocita aktivációs betegségről (Mast Cell Activation Disease - MCAD), masztocita aktivációs szindrómáról (Mast Cell Activation Syndrom - MCAS), vagy masztocitózisról. A masztocitózis a masztocita aktivációs szindróma egy esete, a két fogalom gyakran keveredik.  A masztocitózis során a bőrben, vagy egyes szervekben nagyobb mennyiségű masztocita halmozódik fel. Okát a tudomány ismeretlennek tekinti. Összefüggéseket az IgE mediált allergiákkal, pszichés és pszichiátriai megbetegedésekkel, ill. alacsony D-vitamin szinttel is találtak [4]. A gyakorlatban ritkán látni “tiszta” hisztamin intolerancia eseteket, a legtöbb beteg kevert tünetekről számol be.

Masztocita: Citoplazma (zöld), hisztamint tartalmazó hólyagok (kék), sejtmag (barna). A fénykép egy transzmissziós elektronmikroszkóppal készült, a színek utólag lettek hozzáadva.

​

​
 

Masztocita aktiváció

​

A masztociták, magyarul hízósejtek fehérvérsejtek, melyek legnagyobb számban a szervezet külső, és belső felületeinek közelében találhatóak, ami a bőr, a tüdő, és a bélrendszer. Fontos szerepük van az allergiák kapcsán is, de új fehérvérsejtek termelődésének a mechanizmusában, segítik a sebgyógyulást, és az immuntolerancia kialakulását, és a vér-agy gát épségének a fenntartását. [5], [6]

 

Mivel mind masztociták, mind mediátor (hisztamin) receptorok testünk minden szövetében találhatóak, a masztocita aktivációs szindróma (MCAS) bármely szervrendszert érinthet. [7] 

 

A MCAS klinikailag gyakran egy több szervrendszert érintő patológiaként jelentkezik, általános, allergiás, vagy gyulladásos tünetek formájában, de kapcsolatban áll elhízással, diabetesszel, bőrbetegségekkel, irritábilis bélszindrómával (IBS), depresszióval és sok más zavarral. [8] 

 

A masztocitákat nehézfémek, pl. az alumínium és higany destabilizálhatják. Pont ezért is találhatóak az oltásokban, a cél az immunválasz kialakulásának a stimulálása. Az ólom, kadmium, bizmut szintén aktiválják a masztocitákat [9]. Fertőzések és béldiszbiózis: Az immunrendszerünk 70%-ának a belünk ad otthont [10], a masztociták tömegeinek is. Parazita-, bakteriális-, virális fertőzések és gombák is aktiválják a masztocitákat [11], a Candida is [12], [13]. A masztociták és a bélflóra folyamatos interakcióban vannak, a diszbiózis maga MCAS-hoz vezet [14].

 

Ami az ételekre adott tüneteket illeti, hisztamin intolerancia esetén a hisztamin forrása az étel, míg MCAS esetén a bél körüli immunszövetekben található masztociták és a bélflóra tehetők felelőssé. Tehát, egy frissen elkészített brokkoli, vagy más, puffasztó hatású ételt tartalmazó étkezés után jelentkező hisztaminos tünetek hátterében nem az étel hisztamintartalma áll. Ugyan a puffadás hátterét a hisztamin intoleranciához hasonlóan az emésztőenzimek hiánya, és patogén baktériumok elszaporodása jelentik, de MCAS esetén a hisztamin eredete a beleket körülölelő, masztocitákban gazdag immunszövet. A masztociták a puffadás hatására fizikailag összenyomódnak, ez az a fizikai inger, ami a hisztamin kibocsátást kiváltja.

​

​

​

Forduljon szakembereinkhez!

​

A hisztamin intolerancia tünetei enyhíthetőek, sőt általában elmulaszthatóak. A valódi megoldás az emésztőrendszer regenerációja, az immunrendszer egyensúlyának a helyreállítása, és a zavar hátterében álló mikrotápanyag hiányok megszüntetése.

​

Ennek eszközei a személyre szabott táplálkozási, életmód- és táplálék kiegészítési protokollok alkalmazása. Ha segítséget szeretne, forduljon szakembereinkhez.

​

​

​

Források:

 

[1] C. Kresser, “Headaches, Hives and Heartburn: Could Histamine Be the Cause?,” Jan. 25, 2013. https://chriskresser.com/headaches-hives-and-heartburn-could-histamine-be-the-cause/ (accessed Feb. 17, 2021).

[2] L. Maintz, S. Benfadal, J.-P. Allam, T. Hagemann, R. Fimmers, and N. Novak, “Evidence for a reduced histamine degradation capacity in a subgroup of patients with atopic eczema,” J. Allergy Clin. Immunol., vol. 117, no. 5, pp. 1106–1112, May 2006, doi: 10.1016/j.jaci.2005.11.041.

[3] R. Jarisch, Histaminintoleranz - Histamin und Seekrankheit. Thieme, 2013.

[4] P. Valent et al., “Multidisciplinary Challenges in Mastocytosis and How to Address with Personalized Medicine Approaches,” Int. J. Mol. Sci., vol. 20, no. 12, Jun. 2019, doi: 10.3390/ijms20122976.

[5] “Histamine Intolerance And Mast Cell Activation Disorder,” Chris Kresser, Nov. 01, 2016. https://chriskresser.com/could-your-histamine-intolerance-really-be-mast-cell-activation-disorder/ (accessed Feb. 17, 2021).

[6] E. Z. M. da Silva, M. C. Jamur, and C. Oliver, “Mast cell function: a new vision of an old cell,” J. Histochem. Cytochem. Off. J. Histochem. Soc., vol. 62, no. 10, pp. 698–738, Oct. 2014, doi: 10.1369/0022155414545334.

[7] G. J. Molderings, S. Brettner, J. Homann, and L. B. Afrin, “Mast cell activation disease: a concise practical guide for diagnostic workup and therapeutic options,” J. Hematol. Oncol.J Hematol Oncol, vol. 4, p. 10, Mar. 2011, doi: 10.1186/1756-8722-4-10.

[8] P. Anand, B. Singh, A. S. Jaggi, and N. Singh, “Mast cells: an expanding pathophysiological role from allergy to other disorders,” Naunyn. Schmiedebergs Arch. Pharmacol., vol. 385, no. 7, pp. 657–670, Jul. 2012, doi: 10.1007/s00210-012-0757-8.

[9] S. Bent, C. Göttsch, U. Braam, and W. Schmutzler, “The effects of heavy metal ions (Cd2+, Hg2+, Pb2+, Bi3+) on histamine release from human adenoidal and cutaneous mast cells,” Agents Actions, vol. 36, no. 2, pp. C321–C324, Jun. 1992, doi: 10.1007/BF01997363.

[10] G. Vighi, F. Marcucci, L. Sensi, G. Di Cara, and F. Frati, “Allergy and the gastrointestinal system,” Clin. Exp. Immunol., vol. 153, no. Suppl 1, pp. 3–6, Sep. 2008, doi: 10.1111/j.1365-2249.2008.03713.x.

[11] R. Saluja, M. Metz, and M. Maurer, “Role and Relevance of Mast Cells in Fungal Infections,” Front. Immunol., vol. 3, Jun. 2012, doi: 10.3389/fimmu.2012.00146.

[12] J. P. Lopes, M. Stylianou, G. Nilsson, and C. F. Urban, “Opportunistic pathogen Candida albicans elicits a temporal response in primary human mast cells,” Sci. Rep., vol. 5, no. 1, Art. no. 1, Jul. 2015, doi: 10.1038/srep12287.

[13] T. D. Lee, M. Swieter, and A. D. Befus, “Mast cell responses to helminth infection,” Parasitol. Today Pers. Ed, vol. 2, no. 7, pp. 186–191, Jul. 1986, doi: 10.1016/0169-4758(86)90190-0.

[14] L. B. Afrin and A. Khoruts, “Mast Cell Activation Disease and Microbiotic Interactions,” Clin. Ther., vol. 37, no. 5, pp. 941–953, May 2015, doi: 10.1016/j.clinthera.2015.02.008.

 

Az itt leírt információk nem helyettesítik az orvosi diagnózist, és nem is jelentenek útmutatást semmiféle betegség kezelésére.

 

A fenti leírás szerzői jogvédelem alatt áll, az azzal kapcsolatos jogok gyakorlására kizárólag a HealWays Kft. jogosult. A szöveg felhasználása és másolása csak a HealWays Kft. előzetes írásbeli hozzájárulásával engedélyezett.