Long COVID – tünetek, kezelés

Egyre többet lehet hallani attól, hogy az aktív COVID-19 betegség lezajlása után sokan panaszkodnak olyan állapotokról, melyek sem időben, sem pedig a tünetekben nem kötődnek az aktív betegséghez. Ám a tudomány mégis ok-okozati kapcsolatot vél felfedezni az állapotok között.

Mi a long COVID?

A long COVID, poszt COVID vagy hosszú COVID szindróma alatt a COVID-19 betegség aktív szakaszának lezajlása után hetekig vagy hónapokig fennmaradó összetett tünetegyüttest értjük. A NICE (Egészség és Klinikai Kiválóság Nemzeti Intézete – Anglia) egészségügyi felügyelete a long COVID szindrómát a COVID-19 betegség lezajlását követő legalább 12 hétig fennálló tünetek alapján határozza meg, bár egyes szakértők már a 8 hétnél tovább fennálló panaszokat is long COVID állapotnak tekintik. A long COVID időbeli fennállásának egyes stádiumait akár többféle megnevezéssel is illetik: poszt COVID, krónikus COVID szindróma, post-akut COVID-19, stb [1].

A long COVID tünetei

Ugyan a long COVID új jelenség, a fertőzések után tapasztalt gyulladásos kórképek és az ezekkel együtt járó komplikációk nem azok [2].

A COVID-19 betegség után fennálló maradványtünetek jobb megértéséhez más, már ismert betegségeket kell tanulmányoznunk és jobban megértenünk [2].

Az elsődleges COVID-19 fertőzéshez hasonlóan változatos, több szervrendszert érintő tünetek jelentkezhetnek a poszt COVID fertőzésben is [3].

A Londoni Imperial College kutatói egy 2021 júniusában megjelentetett publikációja szerint [4], félmillió angol ember adatai alapján a long COVIDban jelenlévő panaszok két fő kategóriáját különböztetjük meg:

• légúti tünetek, például köhögés vagy légszomj – ezek a panaszok a betegek azon, kisebb csoportját érintik, akiknél nagyobb eséllyel járt együtt a COVID-19-betegség súlyos tünetekkel
• általánosabb tünetek csoportja, például a fáradtság és kimerültség – ez a vizsgált csoport nagyobb részét érintette

Bár a fáradtság az egyik leggyakrabban jelentett tünet a különböző vizsgálatok során [5] [6] [7], azonban más, visszatérő tünetek is a poszt COVID jelei lehetnek, mint pl [2] [7] [8]:

• légszomj
• szorongás vagy depresszió
• memória- vagy koncentrációs problémák („agyi ködnek” is nevezik)
• ízületi és izomfájdalom
• a szaglás vagy az ízérzékelés elvesztése
• köhögés
• mellkasi fájdalom
• fejfájás
• kiütés vagy hajhullás
• alvási problémák
• ismétlődő láz
• nyirokcsomó duzzanat
• vérnyomás ingadozás
• bélrendszeri tünetek (hasmenés, hányinger, gyomorműködési problémák)

Légúti és általános tünetei is lehetnek a poszt COVID-nak

Ki van leginkább kitéve a poszt COVID veszélyének?

A COVID-19 betegség maradványtüneteit leginkább az idősek és a többféle krónikus betegségben szenvedők tapasztalják. Ritkábban a fiatal, egyébként egészséges embereknek is panaszaik lehetnek a fertőzés utáni akár hetekig vagy hónapokig. [8] [9] [10]

A krónikus fáradtság a nőket, illetve azokat a személyeket érintette jobban, akik a COVID-19 fertőzés előtt szorongásos vagy depressziós kórelőzményt mutattak, és antidepresszánsokat is szedtek. [6]

Attól, hogy egy személy egészségesnek tűnik, még megjelenhetnek nála a long COVID tűnetei. A gyulladások, a környezeti tényezők és az alacsony színtű gyulladások mind hajlamosító tényezői lehetnek a COVID-19 fertőzésnek és a hosszú COVID-nak egyaránt. Ezeket autoinflammatorikus szindrómáknak nevezzük. [11]

Hogyan lehet diagnosztizálni a long COVID-ot?

A poszt COVID diagnózisának felállításához először is magát a COVID-19 betegség lefolyásának a tényét kell igazolni.

A diagnózishoz azonban nem szükséges pozitív teszteredmény. Annak ellenére, hogy egy páciens nem rendelkezik pozitív PCR teszttel, nincsenek benne antitestek vagy nem volt COVID-19 betegséggel diagnosztizált személy közelében, még lehet long-COVID szindrómája, csak nem tud róla. Mivel statisztikai adatok szerint minden diagnosztizált COVID-19 esetre körülbelül 6,5 ember jut, aki megkapta a betegséget, de nem lett tesztelve, és nem kért egészségügyi ellátást sem. Ezek az emberek is szenvedhetnek a poszt-COVID tüneteitől, de feltehetően nem értik, hogy mi történik velük. [2]

A British Medical Journal szerint a következő laboratóriumi vizsgálatokat érdemes elvégezni hosszú Covid gyanúja esetén [2]:

• Teljes vérkép
• Vérsüllyedés (ESR) vagy C-reaktív protein (CRP) érték
• Ferritin szint
• D-dimer
• B-típusú natriuretikus peptid (BNP)
• Kreatin-foszfokináz (CPK)
• Laktát-dehidrogenáz (LDH)
• D-vitamin
• B12-vitamin
• Folsav
• Homociszetin

A laboratóriumi diagnosztizálás módszerei

A laborvizsgálatok mellett, a változatos tünetek miatt a diagnózis felállításához egyéb vizsgálatok is szükségesek lehetnek, mint például: szívultrahang, neurológiai, endokrinológiai kivizsgálás, légzésfunkciós vizsgálat, pszichológiai felmérés.[12]

Mennyi időt vesz igénybe a felépülés a poszt COVID szindrómából?

A betegség lefolyásának a hossza egyénenként eltérhet. Bonyolító tényező, hogy a fertőzést követő elhúzódó tünetek nem csak a COVID-19 betegségre jellemzőek hanem más vírusos betegségeknek is lehetnek tartós, elhúzódó hatásai. Azoknak a tünetei, akik a kezdeti betegség miatt kórházi kezelésre szorultak, gyakran 5 hónapig vagy akár annál tovább is fenállhatnak és egyes jelentések szerint akár még 12 hónap után is megmaradhatnak. Ez a kórházban és kórházon kívül kezelt betegekre is vonatkozik. [13] [14]

Fertőző-e a long-COVID? Pozitív lesz ilyenkor a tesztem?

A long COVID nem fertőző állapot, a tüneteket a szervezet vírusra adott válaszreakciója okozza, amelyek sajnos az aktív fertőzés lezajlása után is megmaradhatnak. Annak elkerülése érdekében, hogy a COVID-19 fertőzést átadja másoknak, a pozitív tesztelési eredmény időpontjától, vagy a tünetek megjelenésétől számított 10 napig kell fenntartani a másoktól való távolságot. (Ezt az elszigetelést más fertőzések esetén is érdemes fenntartani, bár ott az időtartam eltérhet a fent említett 10 naptól.) Abban az esetben lehet érdemes fenntartani az elszigetelést, ha a 10 nap elmúltával is jelen vannak a következő tünetek: magas láz, orrfolyás, tüsszögés, hányás vagy hasmenés. [13]

A panaszok fennállása esetén újabb tesztelés lehet szükséges. Amennyiben a fertőzést követő 10. nap után pozitív lesz a teszt eredménye, akkor az már egy újabb fertőzést jelent, és ismét szükséges a 10 napos izoláció. [13]

Hogyan hathat a COVID a mitokondriumokra?

A SARS-CoV-2 vírus képes módosítani a mitokondriumok (a sejtek erőműveinek) működését [15]. Ez azonban az  energiatermelés csökkenésen túl sokkal nagyobb problémákat is előidéz [16].

A mitokondriumok azonnal reagálnak a fertőzésekre, és részt vesznek az immunválaszban. Nélkülük a szervezet nem tudna támadást indítani a behatoló kórokozók ellen [17]. A kutatások jelenleg azt feltételezik, hogy a COVID-19 behatol a sejtekbe, ahol azért manipulálja a mitokondriális funkciókat, hogy így elrejtőzzön a szervezet immunrendszere elől. Eközben észrevétlenül szaporodik. Ezután a vírus felhasználhatja a mitokondriumokat a szervezet immunválaszának elnyomására, ami aztán szerepet játszhat számos további olyan folyamatokban amik a súlyos COVID-19 fertőzésekhez kapcsolódnak. [15]

A COVID-19 fertőzés során jelentős károsodást szenvedő mitokondriumok eredményezhetnek olyan long COVID tüneteket, mint például a fáradtság és az agyi köd. Ez azzal magyarázható, hogy a mitokondriumok felelősek a szervezet és az agy anyagcseréjéhez szükséges energia előállításáért. A mitokondriális DNS mutációi az életkor előrehaladtával és a rossz egészségi állapottal is összefüggenek, és hozzájárulnak az anyagcsere-diszfunkcióhoz és az immunválasz megváltozásához. [16]

Az immunrendszer fertőzések hatására aktivizálódik, és sok esetben veleszületett és nem specifikus immunválaszokkal reagál a kórokozókra. Az eközben termelődő szabadgyökök toxikus hatással vannak a mitokondriumokra. A felsorolt információkból felvetik annak a kérdését, hogy mekkora szerepet játszik itt az immunválaszok egyensúlyának felborulása [18].

A poszt-COVID pszichológiai apektusai

A fent felsorolt ​​tüneteken kívül sok pszichológiai vonatkozást is észlelhetünk. Sok beteg mintha a poszttraumás stressz tüneteitől, vagy valamiféle trauma-szerű hatástól szenvedne, és a kiváltó ingerek hatására újraélné a tüneteket. Ez egy regresszív állapothoz hasonlítható, ahol az agyuk egy harcolj vagy menekülj állapotba kerül.

A gyulladás, mint kockázati tényező a poszt COVID esetén

Az egyik legjelentősebb long COVIDdal kapcsolatos kockázati tényező az alacsony szintű gyulladás. További kockázati tényezők az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás és a vesebetegség. A mögöttesen meghúzódó gyulladás az egyik kiváltó oka, és a közös jellemzője ezen felsorolt betegségeknek.

A túlsúly már önmagában is növeli a leptin és a gyulladásos citokinek szintjét, magas vérnyomást, szív- és érrendszeri betegségeket eredményez, valamint előidézi az artériák belső falának gyulladásos állapotát.

Egyes egészségügyi állapotok, mint kockázati tényezők

Vannak bizonyos egészségügyi kondíciók, amelyek a long COVID kockázati tényezői lehetnek:

• SIBO – kontaminált bél szindróma: a vékonybélben lévő baktériumok alacsony intenzitású túlszaporodása hat a bélrendszer immunrendszerére, autoimmun folyamatokra
• Masztocita Aktivációs Szindróma: ez egy immunológiai probléma, amely a lakosság 20-23%-át érinti – bár úgy tűnik, hogy a COVID-19 kockázatát ez az állapot nem növeli ¹⁸.
• IBS – Irritábilis Bél Szindróma
• Krónikus gyulladásos betegségek
• POTS (poszturális ortosztatikus tachycardia szindróma) és Dysautonomia (vegetatív idegrendszer funkciózavara)

Mi a hasonlóság a különböző fertőzés utáni gyulladás szindrómákban?

Vannak példák olyan autoinflammatorikus szindrómákra (veleszületett, természetes immunrendszer rohamszerű aktivációjával járó kórképek), amelyek a long COVID-hoz vagy poszt COVID-hoz hasonló tüneteket mutatnak: [2]

1. Posztintenzív ápolási szindróma (PCIS)

• A Posztintenzív ápolási szindrómában szenvedő emberek azok, akiknél hónapokig, néha évekig is jelen vannak maradványtünetek az intenzív osztályon eltöltött idő után.
• A tapasztalt tünetek közül néhány a fáradtság, az agyi köd, az izomfájdalmak, a légszomj és a memóriazavarok.

2. Krónikus gyulladásos válaszreakció szindróma

• Ezt az állapotot a vízkárosodott épületekben való tartózkodás okozhatja. Ezekben az épületekben elszaporodhatnak a penészgombák, melyek a leggyakoribb biotoxinok közé sorolhatók. A penészgombák krónikus gyulladást okozhatnak.
• Összefüggésbe hozható a Post-Lyme-szindrómával
• A krónikus gyulladásos válaszreakció szindróma tünetei nagyon hasonlóak a Post Covid tüneteihez: tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szívdobogásérzést és az agyi köd. Ezekben a betegekben gyakran tűnnek fel különböző féle gyulladásos markerek.

3. Autoinflammatorikus szindrómák

• Előidézője lehet traumás agysérülés, krónikus fáradtság, fibromyalgia vagy myalgiás encephalomyelitis

4. ASIA szindróma

• Az ASIA az adjuvánsok által kiváltott autoimmun/gyulladásos szindróma rövidítése.
• Fémek, oltásokban lévő anyagok vagy akár mellimplantátumok is előidézhetik. [2]

Ezeknek a felsorolt szindrómáknak a vizsgálata és kezelése segíthet azoknak a betegeknek akiknél a poszt COVIDra jellemző komplex szimptómák jelentkeznek.

Hogyan kapcsolódik a tápanyaghiány a long COVID-hoz?

A táplálékkiegészítők segíthetnek enyhíteni a Masztocita Aktivációs Szindrómával kapcsolatos tüneteket. Ebből kifolyólag a COVID-19 fertőzés és a long COVID tünetek kapcsán is fontos lehet a tápanyaghiány javítása.

Továbbá, mind a COVID-19 és a hosszú Covid esetében fontos tényező a gyulladás. Ezt a táplálkozásbeli hiányosságok is súlyosbíthatják.

A tápanyag ellátottság vizsgálata nagyon fontos lehet ezekben az esetekben, de egyben költséges is. Anélkül, hogy ezeket a vizsgálatokat minden embernél egyénileg elvégeznénk, a már elkészült statisztikákból tudjuk, hogy melyek azok a tápanyagok, amelyekben a legtöbb ember hiányt szenved:

• B-vitaminok: ezek közé tartozik a timin (B1), riboflavin (B2), B12, folsav (B9), piridoxin (B6).
• Nyomelemek: a legfontosabb a cink, de fontos a szelén, a mangán, a réz és egy sor egyéb nyomelem.
• Ultra-nyomelemek: amelyekhez első sorban csontokból, belső szervekből és hínárból juthat hozzá.
• D- és C-vitamin: a lakosság nagy része hiányt szenved ezekből a vitaminokból

A táplálkozási hiányosságok jelentőségének felismerésével juthatunk el a poszt COVID tünetek gyökeréhez.

Hogyan segíthet a funkcionális orvoslás a poszt COVID szindrómán?

A funkcionális orvoslás a kezdetektől fogva igyekszik valamiféle megközelítést találni a long COVID tünetei körül lévő bizonytalanságokra. Megközelítést kínál a nagyon különböző féle tünetekkel rendelkező állapot kezelésére, amelyek gyakran nem kapcsolhatók össze egyértelműen specifikus patofiziológiával. Ebből kifolyólag hiányzik az egyértelmű, bizonyítékokon alapuló terápiás útmutatás. Az említett tünetek a következő kóros állapotokra utalhatnak: fibromyalgia, krónikus fáradtság szindróma, SIBO, rák utáni fáradtság és neurodegeneratív rendellenességek.

Ahelyett, hogy elengedné ezeknek a betegeknek a kezét, a funkcionális orvoslás olyan terápiás beavatkozásokat ajánl, amelyek fájdalomcsillapítást vagy -enyhülést nyújthatnak a krónikus és legyengítő állapotokban.

Elsősorban a gyulladás csökkentését próbáljuk elérni, amely számos betegség kiváltó oka. Ezen túlmenően javulást érhetnek el az emberek az életmódváltással, beleértve az egészséges táplálkozást és a pihentető alvást, az autonóm idegrendszer krónikus stressz miatti diszfunkciójának visszafordítását, az egészséges mikrobiom helyreállítását, az endokrin funkciókat megváltoztató környezeti kémiai hatások csökkentését és még sok más módszerrel. [19]

A hosszú Covid esetében nem mindig létezik egyértelmű útmutató az orvosi kezelésre, amely megbízhatóan megoldaná az összes tünetet. A long COVID esetén a megfelelő étrend kialakítása, és az olyan életmódbeli változtatások a legfontosabbak, amelyek növelik a szervezet általános ellenálló képességét, és így megkönnyítik a szervezet saját gyógyító mechanizmusának működését.

A rehabilitáció legfontosabb szempontjai a következők lehetnek:

• Az anyagcsere egészségének előmozdítása: az egészséges mitokondriumok, a légzőszervi egészség és a szív- és érrendszeri funkciók csak néhány összetevője az anyagcsere egészségének.
• A gyulladás csökkentése: mivel a proinflammatorikus citokinek felhalmozódása a vírusfertőzések utáni szindrómákhoz kapcsolódik, a gyulladás lehető legnagyobb mértékű csökkentése javíthatja tüneteket.
• Nyirokkeringés elősegítése: a nyirokrendszer lényegében a szervezet vízelvezető hálózata, illetve az immunrendszer aktív része, biztosítja, hogy a méreganyagok hatékonyan távozzanak a szervezetből. Alapvető fontosságú az immunrendszer normál működésének helyreállításához.
• A stressz csökkentése: a stressz magas szintje ronthatja az immunrendszer működését, ami lassíthatja a gyógyulást vagy súlyosbíthatja a poszt COVID tüneteket.
• Táplálkozás rendezése: fontos a megfelelő étrend kialakítása, illetve a tápanyaghiányok orvoslása.
• Egészséges alvási szokások kialakítása: ez magában foglalja a cirkadián ritmus rendezését, a helyes fényviszonyok alkalmazását nap közben és elalvás előtt. Javasolható akár melatonin vagy más kiegészítők használata a pihentető alvás érdekében.
• Az izomgyengeség és a testmozgás intoleranciájának javítása: itt szintén elengedhetetlen a mitokondriumok támogatása, a helyes mozgásformák beépítése a napi ritmusba, a terhelhetőség megtervezése mellett – gyógytornász támogatásával.
• Légzési gyakorlatok: célja a lassú, mély légzés szabályozása, hogy erősítsék a légzőizmok, különösen a rekeszizom hatékonyságát. A levegőt az orron keresztül kell belélegezni, kiterjesztve a hasi régiót, és a szájon keresztül kell kilélegezni. Az ilyen könnyű aerob és légzőgyakorlatokat naponta 5-10 percenként kell végezni a nap folyamán. [1]

Forduljon szakembereinkhez!

Eseményeink

Rendszeresen szervezünk rendezvényeket, workshopokat, csoportos konzultációkat, melyek szintén segíthetnek a krónikus betegségekben szenvedők számára. A következő eseményeink itt tekinthetők meg: Események

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre a frissített információkhoz.

Források

[1]    S. J. Yong, “Long COVID or post-COVID-19 syndrome: putative pathophysiology, risk factors, and treatments,” Infect. Dis. Lond. Engl., p. 1, 2021, doi: 10.1080/23744235.2021.1924397.

[2]    Dr. A. Hartman, “Dealing With Long COVID I.,” Richmond Integrative & Functional Medicine, Apr. 13, 2021. https://richmondfunctionalmedicine.com/post-covid-inflammatory-syndrome/ (accessed Dec. 10, 2021).

[3]    J. Vellinga, “What Can Be Done About Long-Haul COVID-19 Issues?,” Mar. 23, 2021. https://www.tcimedicine.com/post/what-can-be-done-about-long-haul-covid-19-issues (accessed Dec. 11, 2021).

[4]    M. Whitaker et al., “Persistent symptoms following SARS-CoV-2 infection in a random community sample of 508,707 people,” Working Paper, Jun. 2021. Accessed: Dec. 11, 2021. [Online]. Available: http://spiral.imperial.ac.uk/handle/10044/1/89844

[5]    J. K. Logue et al., “Sequelae in Adults at 6 Months After COVID-19 Infection,” JAMA Netw. Open, vol. 4, no. 2, p. e210830, 0 2021, doi: 10.1001/jamanetworkopen.2021.0830.

↓ Mutasd a többit.. ↓

A fenti leírás szerzői jogvédelem alatt áll, az azzal kapcsolatos jogok gyakorlására kizárólag a HealWays Kft. jogosult. A szöveg felhasználása és másolása csak a HealWays Kft. előzetes írásbeli hozzájárulásával engedélyezett.